Aki olvasni szeretne, az nyugodtan tekerjen lejjebb! Aki viszont szeretné meghallgatni a témát, kattintson a videóra fentebb!

Szöveg, kép, hangfelvétel, filmfelvétel - adatformák, amikkel kapcsolatban előbb-utóbb felmerül, hogy jó lenne azokat megőrizni. Az archiválás kifejezést már régóta ismerjük, a biztonsági mentést nem olyan régóta - de nem mindig tiszta a pontos jelentésük. Az Infoszótár rovatunkban ezeket az alapkifejezéseket tisztázzuk. 

Kapcsolódó anyagunk: Mentsük, ami menthető! - Képes Gábor képes tudósítása a kiállításról

Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM 

 Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

 ***

Archiválás és biztonsági mentés

          Ha digitális adatainkat hosszú távon meg akarjuk őrizni vagy biztonságban akarjuk tudni, akkor archiválunk vagy biztonsági mentést készítünk. A két eljárás között viszont van különbség, amit jól le lehet vezetni a két kifejezés jelentésszerkezetéből, kognitív hátteréből. Az archivál ige az archívum főnév származéka, ami görög-latin eredetű, minden európai nyelvben meglévő nemzetköz vándorszó. Az archívum jelentése ’levéltár’, ’irattár’, ’dokumentumtár’. Idegen szóval a leváltárat, dokumentumtárat archívumnak nevezzük. Ebből könnyen megérthető, hogy az informatikában is az adatok, állományok tartós, hosszútávú megőrzését jelenti a kifejezés, amelynek a célja egy esetleges későbbi hozzáférés biztosítása. Tehát olyan adatokat archiválunk, amelyek már nem szükségesek a napi működéshez, viszont nem akarjuk őket végleg törölni sem, így a használatban lévő rendszerből, egy háttértárba mentjük őket. Fontos, hogy az archiválás akkor igazán hatékony, ha gondoskodunk arról is, hogy mindig rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, eszköz, szoftver, amely alkalmas az egykor archivált adatok újbóli olvasására. Az informatika rohamos fejlődése mellett ez manapság már nem is olyan egyszerű követelmény, gondoljunk csak a 15-20 évvel ezelőtti adathordozókra vagy formátumokra, szoftverekre.

A biztonsági mentés ezzel szemben egy olyan adatmentési eljárás, amelynek a célja a rendszer rendelkezésre állásának biztosítása üzemzavar, adatsérülés vagy adatvesztés esetén. A biztonsági mentés során mindenképpen biztosítani kell a sérült vagy hiányzó adatok visszatöltését. A kifejezés kognitív hátteréből ez könnyen megérthető: a szerkezet előtagja a biztonságra utal, tehát a veszély, sérülés, károsodás elkerülését jelenti; az utótagja pedig a mentés, ami az adatok tartós hozzáférését biztosítja, kimentjük az adatokat a veszendő, múlandó, pillanatnyi adattömegből.

Azonban a mentési módszertan mind az archiválás, mind a biztonsági mentés esetén hasonló. Mind a két eljárás alkalmazhat tömörítést. A tömörít ige azt jelenti, hogy ami lehetne bővebb, hosszabb, nagyobb, azt szűkebbre, rövidebbre, kisebbre vesszük, ám ezzel a tényleges értékét nem rontjuk a kiinduló anyagnak. Lehet tömör egy elbeszélés, és lehet bő lére is ereszteni, lehet egy gumilabda szivacsos, laza, könnyű szerkezetű, de lehet tömör is. Mindenkinek világos a különbség. A tömörítés az az eljárás, amellyel a kiinduló anyag, adat elnyeri az eredetinél kisebb formáját: az a lényeg, hogy amit tömörítünk – akár fizikailag, akár elvileg – az kisebb helyen is elfér vagy rövidebb terjedelmű az eredetihez képest.

Az informatikában is ez a tömörítés célja: az eredeti adatállományhoz képest kisebb adatsort hozzunk létre úgy, hogy az eredetihez képest minél kisebb legyen az adatvesztés, vagy az adatvesztés akár elő se forduljon, mert a tömörített adatot vissza lehet állítani. A tömörítés végső célja az informatikában is tehát az adattároláshoz szükséges tárterület csökkentése. Mintha egy ruhakupacot beleraknánk egy olyan zsákba, amelyből egy szelepen keresztül megfelelő eszközzel ki lehet szivattyúzni a levegőt: az eredmény az eredetihez képest lényegesen kisebb méretű ruhakupac lesz, de ha a szelepet kinyitjuk, a zsák újra feltöltődik levegővel, és az eredeti ruhákat, eredeti formájukban vehetjük ki belőle. Informatikai szaknyelven ezt úgy mondják, hogy van veszteséges és veszteségmentes tömörítés: a veszteséges eljárás eredményeképpen minőségromlás áll elő az eredeti adatsorban, de ez jellemzően úgy van optimalizálva, hogy a hatása ne vagy alig legyen észrevehető (pl. a tömörített zenei vagy képi állományok is élvezhető minőségűek). A veszteségmentes tömörítési eljárásokhoz viszont kell egy olyan eszköz, amely nemcsak a tömörítést tudja elvégezni, hanem az eredeti adatállományt vissza is képes állítani. Ez a tömörítő szoftver – az már csak a személyes megjegyzésem, hogy ebben van némi kockázat, hisz sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy amit egyszer összetömörítettünk, azt ki is tudjuk bontani.

dr. Bódi Zoltán