A 2021. szeptember 14-i műsorunkban foglalkoztunk a '70-es évek diagonális (átlósan, elhelyezett mechanikájú) magnódeckjeinek rejtélyével. (A műsorunk alapján készül blogposztunk itt olvasható.)

A képen a Pioneer CT-F2121 típusjelű diagonális deckje: jól látszik a ferdén behelyezett kazetta, annak megvilágítása és a tükörképe. Kényelmetlen és nehézkes volt a kazettát behelyezni - nem is terjedt el ez a magnókategória...

Akkor felvállaltuk, hogy a kitartó keresgélés ellenére sem találtuk meg a titok nyitját, hát arra kértük hallgatóinkat-olvasóinkat, hogy segítsenek megfejteni a rejtélyt: miért gyártottak pár éven keresztül a '70-es évek közepén diagonális magnódeckeket...

A műsor után különféle hifista és kazettás magnós Facebook csoportokban kaptunk is tippeket, megfejtési javaslatokat (voltak egymásnak ellentmondó felvetések is), és ezen válaszok alapján állt össze a kép, ami alapján ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy tudjuk miért készültek diagonális deckek...

Ha szeretnéd te is tudni, akkor tekerj az alábbi műsorunkban 5 perc 36-hoz, elmondjuk:

Köszönjük szépen az értékes hozzászólásokat, megfejtéseket - ezúttal is bebizonyosodott, hogy abban erős az internet, hogy elveszettnek hitt magyarázatokat, összefüggéseket össze lehet rakni.
Várjuk ezentúl is a hozzászólásokat, ötleteket a kazettás tematikánkhoz. Adhattok új tippeket, megfejtendő rejtélyeket is, igyekszünk utánuk menni...

Alább még pár kép a diagonális magnókról:

Ez a fenti Pioneer CT-F2121 deck azon változata a korabeli prospektusból, amit faerezetű dobozba építettek be.

A Panasonic 612-es deckje diagonális mechanikával, sárga megvilágítással.

Egy Technics deck az átlós mechanikájú kategóriából

Az Aiwa is készített diagonális decket: ez az AD 6800-as

Ez pedig ami következett a '70-es évek végétől: a fronttöltésű deckek korszaka. A képen a fenti Pioneer deck fronttöltésű kortársa, a CT-F4040

 Szilágyi Árpád

Űrturizmus és kockaműholdas szolgáltatás oké - de mi van még? Miből lehet pénzt csinálni?

Évek óta halljuk, hogy hamarosan beindul az űrturizmus időszaka (de hiszen már beindult, mivel Charles Simonyi is így utazott az űrbe 2007-be - na jó, de nagyon sok millió dollárért, és űrturizmus alatt inkább arra a szolgáltatásként kínált üzletre gondolunk, amikor többen is utazhatnak az űrbe) és 2021 nyara éppen azért is lesz fontos állomás az űrhajózás történelmében, mert ekkor kezdte meg a szolgáltatást Richard Branson (Virgin Galactic), valamint tőle függetlenül Jeff Bezos (Blue Origin) cége az űrugrásokkal. Erről gazdagon tudósított a média...

De jól körvonalazódik üzletként a kockaműholdas szolgáltatás is - erre mutattuk példaként a műsorunkban a budapesti C3S nevű céget, ahol már ma is megrendelhető a kockaműholdak űrbe juttatása és üzemeltetése.

A műsorban nyilatkozó Horváth Gyulától, a C3S ügyvezetőjétől megkérdeztük azt is, hogy ő milyen további üzleti lehetőségeket lát az űriparban. Válaszából kiderült, hogy két fő területet lát jelenleg: az űrszemét kérdésének megoldását és az aszteroida-bányászatot. Lehet tovább gondolni, lehet nagyot álmodni: Magyarországról is lehet űrüzletet csinálni.

Az alábbi videóban tekerj 52 perc 50-hez - ekkor hallható az űrüzlettel kapcsolatos érdekes kérdés és válasz.

Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

A '70-es évek közepén volt egy nagyon furcsa próbálkozás a Hi-Fi világban, amikor a kazettás magnódeckeket még javában fejlesztették. A kazettát 30 fokos szögben kellett behelyezni e magnókategória készülékeibe, ahogy a fenti képen is látszik. Mára szinte nyoma veszett ennek az irányzatnak, de azért régi képeket még találni a neten ilyen készülékekről, sőt, apróhirdetési oldalakon még működő készüléket is találhatunk. Ha egy kicsit jobban utánakeresünk hifista vagy magnós adatbázisokban, akkor hamar rájöhetünk, hogy ez a készülékfajta a '70-es évek első harmadának vége felé jelenhetett meg és legkésőbb a második harmad vége felé el is tűnt, pedig nagyon sok gyártónál megtaláljuk a saját próbálkozásukat. Angolul „diagonal front tape loading cassette deck” volt a kategória elnevezése (kb. "átlósan fronttöltésű kazettás deck"), nevezzük mi röviden diagonális decknek.

Szerettük volna a műsorban feltárni azt, hogy vajon miért indultak el a fejlesztők egyáltalán ebbe az irányba, de egyáltalán nem találtunk erről a neten semmit. Lehet, hogy csak mi vagyunk bénák a keresésben? Tudja valaki, hogy mi indokolta a diagonális deck konstrukcióját? Mi értelme volt a 30 fokban megdöntött mechanikának? Akinek van épkézláb ötlete vagy tudása arról, hogy miért kezdték el fejleszteni a diagonális decket, attól azt kérjük, hogy alább, a komment szekcióban írja meg véleményét, ötletét, infóját, értesülését. Előre is köszönjük!

Tekerj az alábbi videóban 22 perc 41-ig, ott kezdődik a diagonális deckről szóló témánk!

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Újjáéledni látszik a magnókazettás világ! Hihetetlen csere-bere élet folyik a világhálón az apróhirdetési oldalakon, ahol magnókat és kazettákat is lehet eladni, illetve vásárolni. Három éve számoltunk be először arról, hogy manapság is készülnek új gyártású kazettás magnódeck készülékek és azóta is érkeznek ilyen hírek... Mivel járunk jobban? Vegyünk egy vadonatúj magnódecket? Vagy nézzünk ki egy használt készüléket? Sokan az új készülékre szavaznának, de ezért hallgassuk meg az analóg hangtechnikával foglalkozó ANA[DIA]LOG YouTube-csatorna vloggerét, Guido-t, aki egy posztjában azzal foglalkozott, hogy érdemes-e új decket vásárolni. A vlog részlete után a PosztmodeM virtuális asztaltársasága is megbeszéli a témát, többek között Szelényi István hangmérnök arról is beszél, hogy a '80-as évek azért volt "romantikus", mert fémből készült a magnók mechanikája :)

(Elhangzik a részünkről az is, hogy a Technics RS-B100 (1984) kazettás magnódeck az olcsó kategóriához tartozik - ennek viszont éppen az ellenkezője igaz. Vagyis tehát az a mérvadó, ahogyan 2-3 perccel korábban az ANA[DIA]LOG vloggere beszélt erről a magnótípusról.)

Ha érdekel a téma, akkor az alábbi videóban tekerj 2 perc 19 másodperchez!

Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Igen! Tényleg arra kaptunk lehetőséget, hogy körülnézzünk abban a magyar műhelyben, ahol már most, 2021-ben szolgáltatásként tekintenek a kockaműholdakra. A C3S nevű cég központja olyan, mintha egy "kicsi NASA" lenne: mérnökök dolgoznak a szatelitek konstrukcióján (benézhettünk, de be nem léphettünk abba a helyiségbe, ahol a műholdakat forrasztják!), egy másik teremben a már az űrben keringő háromegységes Radcube műholdjuk "kiterített" mérnöki példányát tesztelik és bizony van egy "Mission Control Center" (azaz küldetés vezérlő központ) is náluk, ahol az éppen küldetését teljesítő műholdat tudják nyomon követni. Pontosan itt kezdjük a sétát a C3S-nél!

Tekerj az alábbi videóban 22 perc 2 mp-hez!

Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Ismerkedjünk meg a jelenleg is az űrben működő magyar kockaműholdakkal! A GRBAlpha nevű kocka már szolgáltatja az adatokat az űrből: az elsődleges cél az, hogy az ún. gamma-felvillanásokat képes legyen detektálni. Pál András tudományos főmunkatárs avat be bennünket a GRBAlpha műholddal kapcsolatos megfontolásokba. A tudós-szakembertől hallhatunk az összeolvadó neutroncsillagok gammafelvillanásairól és arról, hogy mindez hogyan függ össze az oroszok atomrobbantásaival.
Az alábbi videóban tekerj 14 perc 19-hez!

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: 

https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Honnan jönnek a kockaműholdak? Pál Bernadett bemutató csillagász utánanézett, hogy miért éppen ekkorák a cubesat-szabványnak megfelelő műholdak, és arról is beszél, hogy a miniatürizálás nem állt le, mert egyre kisebb kockák várhatók. Pál András, a magyar GRBAlpha kockaműhold egyik fejlesztője, tudományos főmunkatárs pedig elmondja, hogy mire kell ügyelni egy hasonló műhold készítésekor. Szóba kerül az első magyar kockaműhold, a MaSat-1 és annak érzelmes búcsúztatása is. Bevezetés a kocka-történelembe...

Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Az X generációsok '80-as évekbeli alapélményei közé tartozik a magnókazetta. Az akkori viszonyok miatt sokan vettünk fel zenét a rádióból kazettára, vagy éppen másoltunk át nagylemezeket, sőt ha nem volt más lehetőség, akkor átjátszottuk egyik kazetta tartalmát a másikra. Egyébként ez utóbbi indokolta a duplakazettás magnók elterjedését is: a másolás miatt, hogy barátainknak, ismerőseinknek, rokonainknak is lehetővé váljon a hangfelvétel meghallgatása. Ez az az időszak, amikor még az MP3 formátum sem létezett (nemhogy streaming...), sőt a hangkártyák sem, sőt a PC-k sem voltak még elérhetők a tömegek számára, az internetről is csak pár évvel később ismerkedtünk meg...

Ami tehát a mai tizenéveseknek a streaming/YouTube/Spotify, az nekünk a magnókazetta volt, amivel egymás között terjeszthettük a zenét és más hangfelvételeket. E tinédzserkori élmények lehetnek az okai annak, hogy manapság elképesztő nosztalgia hullámok veszik körül ezt a formátumot: pezsegnek a Facebook kazettás csoportjai, sokezer forintért lehet hozzájutni a - főleg bontatlan csomagolású, márkás - kazettákhoz, megy a csere-bere, annak ellenére, hogy a digitális világ mára kiszorította ezt a formátumot, a tömegtermelés korszaka már lezárult.

Ezért is volt meglepő számunkra, amikor hírét vettük, hogy az egyik legismertebb kazetta márka, a japán Maxell cég újra gyártott új kazettákat, mégpedig tavaly év elején, még a járvány kitörése előtt. Fel is vettük a kapcsolatot a cég magyarországi képviseletével, hogy megtudjuk, igaz-e a hír. Werner János, a cég munkatársa vállalkozott arra, hogy utánanéz az értesülésnek és a cég nevében elmondja, amit megtudott. Hogy miképpen jön szóba a beszélgetés közben George Michael, Madonna, a Pearl Jam, a Van Halen, valamint egy nagyon híres reklámfigura (ma már mémnek is mondhatnánk), az a videónkból kiderül:

 A magnókazetta és a populáris kultúra tehát sok szálon kapcsolódott össze egymással. Hogy folytatódik-e a manapság tapasztalható különös reneszánsz, hoz-e felpörgést újra (például gyártanak-e újra a nagy márkák, a TDK, az AGFA, a Scotch, a Sony, és persze a Maxell tömegesen kazettát) azt rövidesen érzékelhetjük majd.

Persze, amit sok X generációs kortársunk a kazetta előnyének érez, például a kézzelfoghatóság és könnyű kezelhetőség (akkor is kéznél van, ha a net nem működik...), azt a mai tizenévesek ósdi hátránynak is láthatják, mert egy kazettát például nem lehet átküldeni a neten...

A kazetták és a magnók világa viszont sok érdekességet tartogat számunkra és mi arra gondoltunk, hogy szívesen vissza-visszatérünk a témakörre, az analóg magnókazetták és magnódeckek témájára. Íme, tehát a második kazettás magnós műsorunk teljes felvétele:

Ha tetszett a poszt és a műsor, akkor kérlek, iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira itt:
https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

(Szilágyi Árpád)

A magnókazetta egy önmagán túlmutató társadalmi jelenség. Túlhaladott technológia, hiszen a gyártás évekkel ezelőtt leállt és dominánssá vált a digitális hangrögzítés és zenehallgatás. Mégis a kazetta manapság is sok ember (főleg az X generációsok és esetleg az ő szüleik) szívét dobogtatja meg. A Facebook-on, illetve az apróhirdetési webhelyeken elképesztően magas árakon lehet hozzájutni eredeti, márkás kazettákhoz (főleg, ha az eredeti csomagolásban találhatók) és sokan csereberélnek régi kazettákat, felújíttatják a régi magnót, vagy éppen keresgélnek olyan típust, amit 30-40 éve nem vehettek meg... Vajon miért?

Részben erre a kérdésre is kerestük a választ és a magyar főváros VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 11-ben található Hi-Fi boltban Benács Józseftől kaptunk is egy instant választ: a gyermekkori álmokat keresik sokan, amikor a kazettás magnókat keresgélnek az üzletben. Mint az egyszeri kislány, aki a nem túl jómódú családjában nem kaphatta meg a szép, színes ceruzákat és most, pár évtizeddel később, már nyugdíjasként veszi meg magának a 24 színű színes ceruza-készletet...

De sok más válasz is kiolvasható legutóbbi műsorunkból, ami a magnókazettákról, és a kazettás magnókról szólt (újra, hiszen tavaly júliusban már volt egy kazettás műsorunk).

A műsorunk felvételében például 19 perc 35-nél kezdődik az a rész, amiben mutatunk olyan kazettás magnódecket is, amit idén dobott piacra a nagynevű gyártója:

Mit árul el tehát a társadalomról a kazettákhoz és a kazettás magnókhoz fűződő érzelmes, nosztalgikus viszony? Például azt, hogy a tinédzserkori élmények nem olyan könnyen meghaladható hatások, hiszen még a hanghordozókat is szeretjük. A magnókazetta ráadásul azt a fejlődést hozta több mint 50 évvel ezelőtt, hogy a hétköznapi ember is a kezébe kapott egy igazán hordozható hanghordozót, amire hangfelvételt készíthetett (pl. a családban a kisgyerek hangját rögzíteni, vagy éppen rádióműsort felvenni) - az összes technológiai hibája ellenére is rengeteg hangzó értéket sikerült így megmenteni az eltelt fél évszázadban.

A mi jóslatunk tehát az, hogy még sok évig visszhangzik majd a társadalomban a magnókazetta és a kazettás magnó világa, és így sokáig kerülnek elő még érdekességek.

(Szilágyi Árpád)

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira!

A '80-as évekre sokan a mi X generációnkból részben úgy gondolnak, mint a "Mariahilferstrasse"-beszerzések kora, amikor - mondjuk úgy - szürke importtal behozhatott a magyar Bécsből olyan nyugati árukat, amiket még a Kádár-korszak utolsó harmadában sem lehetett itthon kapni. Vagy lehetett, csak éppen aranyáron, és ezért megérte kimenni az osztrák fővárosba megvenni márkáért vagy schillingért a Commodore 64-est, a ZX Spectrumot, vagy a sokféle nyugati audiokazettát, magnódecket, Hi-Fi tornyot, walkmant és a többit...

Pedig a '80-as években már idehaza is fejlesztettek és gyártottak - figyelem, akkori szóhasználat következik! - mikroszámítógépet, illetve házi számítógépet is (utóbbi az angol "home computer" kifejezés tükörfordítása).

Elég hihetetlenül hangzik, hogy ezt az alábbi szép gépet egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben (MGTSZ-ben), illetve annak "melléküzemágában" gyártották Sárisápon 1984-től. Pedig pontosan ez történt! Mi volt az oka ennek? Erről is beszél a műsorunkban a Primo számítógép egyik konstruktőre, Manno Sándor, akivel felidézzük a kort, a sikerélményt, és még a TV Basic műsort is, amiben már használták az első magyar, sorozatban gyártott házi számítógépet, a Primót: 

Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Az idei első műsorunkat teljes egészében a magyar házi számítógépeknek szenteltük január 19-én és a Primón kívül jónéhány más magyar gyártmányú gépet említettünk meg a Videoton által gyártott TV Computertől a HT-1080Z-n át a Homelab nevű gépig. És közben sikerült megszólaltatni olyan megszállott gyűjtőt és szoftverfejlesztőt is, akiknek mind a mai napig nagyon sokat jelentenek ezek a magyar számítógépek.

Közben a tematika jeles megszállott kutatója, Képes Gábor digitális muzeológus kalauzolt bennünket, és rögtön az elején beavatott abba, hogy ki volt az a kulcsfigura (Simonyi Endre), aki már a hőskorszaknak tekinthető '70-es évektől kezdődően fontosnak tartotta, hogy hazájába, Magyarországra "beszivárogjanak" a házi számítástechnika megoldásai, eszközei, tudásai.

Fontos, hogy a '80-as évek ezen szegletének lenyomatát rögzítettük ezzel a műsorral, hiszen akkor indult el nálunk az a folyamat - részben a magyar gépekkel, részben a Bécsből hazacsempészett nyugati gépekkel -, hogy a hétköznapi halandók is hozzájuthattak saját számítógéphez. A folytatást tudjuk, hiszen a '90-es évek elejétől óriási lendülettel terjedtek el az IBM PC-kompatibilis személyi számítógépek, kiszorítva a házi számítógépeket. A mából visszatekintve ezekre a kis gépekre, teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával, szinte nevetséges képernyőfelbontással és processzor teljesítménnyel képesek voltak értékelhető számítógép-élményt nyújtani.

(Szilágyi Árpád)

**** FIGYELJ CSAK! ****
Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira! Csak néhányat kell kattintanod, nagyon egyszerű!
**** KATTINTS IDE!  ****

 A teljes műsorunk a magyar házi számítógépekről:

Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!