TechMoan (a YT csatornáját csak ajánlani tudom) elég jo magyarázatot adott erre: www.youtube.com/watch?v=4ONtCoB0L70 kb 6:00 utan
Az eredeti fekvo megoldásnál a 2 fempöcökre kellett rányomni a kazettát. A deck középre kerülésével ezt nem lehetett megtenni.
Igy a diagonális megoldásnál is a "hagyományos" modon lehetett a kazettat a 2 fémtuskére rányomni. Azaz ez egy evolucios lépés volt a fekvo elrendezéstol az állo felé, ahogy be is mutatta, 1973-75 kozott.
Miután a kazetta tarto az ajto lett, a pöckökre már nem volt szükség.
A ferde elhelyezésnek nagyon egyszerű oka volt. A HIFI készülékben (szemben az egyszerűbb lejátszókkal) sokkal mélyebbre került behelyezésre a magnó kazetta, és az ajtó (a nyílás) is vastagabb és "husosabb" volt, hiszen egy profi mechanikának kellett elférnie a készülékben.
A megdöntéssel lehetővé vált, hogy a kazetta jobban látszódjon, és még megvilágításra is nyílt így lehetőség.
Az, hogy látni kell-e a kazettát, az persze lehet vitaalap. Annyi előnye persze megvan, hogy tudjuk, mi van ráírva, azaz melyik kazettát játssza a magnó, no meg, hogy hol tart a lejátszás, stb. :)
@steery: A kérdéseidet továbbítottuk Pál Bernadett marskutatónak, aki a következő választ adta (konzultálva Pál András tudományos főmunkatárssal):
"A műhold valóban az antennán keresztül kommunikál, mérésre viszont a műhold belsejében elhelyezett, más műszereket használ. A mérések során összegyűjtött adatokat csak továbbítja az antennával, magát a mérést nem azzal végzi. Hajtómű nincsen a kockaműholdakban, viszont leggyakrabban olyan permanens mágnesekkel vannak felszerelve, amelyek a Föld mágneses terével kölcsönhatva pozícionálják be a műholdat. A GRBAlpha műhold így például néhány keringés alatt stabilizálja magát."
Ha egy kockaműholdnak egy antennája van, akkor ez azt jelenti, hogy ugyanazt az antennát használja a földi központtal való kommunikációra, mint sugárzásmérésre?
Hogyan stabilizálja magát egy ilyen kis műhold az űrben, hogy ne kezdjen el forogni-pörögni-bukdácsolni össze-vissza a burkolatának csapódó részecskék és porszemek miatt? Hajtómű ugyanis nincs benne.
@horrorpornó bábszínház: A mi falunk határában 2 gazda is rendre 7 tonnás búzákat termel egyenként 100 ha körüli területeken, és nem mezőségi talajon, hanem átlag 20 AK-s földön... De ennek semmi köze ahhoz, amit állítottam, mert nem az számít amit én látok most, meg az sem, amit a 70-80as években láttam a kombájnon ülve, hanem amit a KSH állít az egész országról, ezért én azt néztem meg, mielőtt állítottam valamit az ORSZÁG növénytermesztéséről.
@horrorpornó bábszínház: Azért akkoriban jócskán voltak egyéb versenyzõk magasabb technológiai színvonallal és jobb árral. Atari St, Commodore Amiga. És a PC - amellett hogy egy ritka elcseszett konstrukció volt - sok minden volt, de olcsó speciel végképp nem. Ami eladta az az IBM neve volt, és hogy a cég nem igazán foglalkozott az olcsó, hulladék minõségû "IBM kompatibilis" PC-k gyártóival.
Anno amúgy mi is gyártottunk ilyet, Proper 16 néven, még jól is nézett ki, aztán ezzel fel is soroltam az összes jó tulajdonságát. Ja, és volt hozzá "magyar" DOS.
Az eredeti IBM PC-n 256 kilobyte RAM volt, ezt lehetett egy kártyával 512-re bõvíteni. Az eredetileg 180K-s egy oldalas floppy csak opcionális tartozék volt, ha nem volt a rendszerben (vagy nem tettél be lemezt) akkor nem non-system disc or disc error üzenetet kaptál, hanem elindult a beépített basic interpreter. Monokróm karakteres videokártya, a hang az egyik idõzítõre rákötött hangszóró - kb. mint a ZX-Spectrum, csak nem foglalta hozzá a CPU-t. Ja, és volt kazettás magnó bemenete is mint a C64-nek. A DOS eredetileg csak com-okat tudott indítani. A memóriát 64 kilobyteos szegmensekben látta. Mindezet elég horror áron. Szóval, ezt azért leginkább az IBM akkor még nagyon jól csengõ neve tudta eladni.
Nekem is volt music centerem, meg a haveromnak is. Ezek kb. akkorák voltak méretben mint egy hi-fi torony, két elég jó hangfallal amiben külön volt mély és magas hangszóró. És semmivel sem szóltak rosszabbul mint a nagybátyám AKAI-is hifi cucca. Ami gyengébb volt, az a mechanikai kivitel, különösen a gombok voltak hajlamosak letörni úgy egy év után. De ha ezt meg tudtad javítani, akkor egész jó cucc volt. Nekem kb. az elsõ CD-s hi-fi tornyomig volt ez meg, aztán leköltözött a vidéki nyaralónkba ahonnan aztán egy betörés után tûnt el.
Basszus, nem voltál semmi! Assembler nélkül, rögtön gépi kódban programozni, le a kalappal.
Feltételezem, hogy a "címkék" elé beraktál jó sok NOP-ot, hogy ha módosítod a kódot, ne kelljen mindig újraszámolni a címeket az ugráshoz vagy a szubrutinhíváshoz.
@Kopasz Szuzukis:
"Tévedés, hogy Billinek köszönhető a grafikus kezelőfelület."
Nem is írtam olyat, hogy neki köszönhető. Neki meg az IBM-nek a viszonylag olcsó számítógép köszönhető. Most ugyan már egy jobb PC árban sincs alatta egy Apple-nek, de annak idején bizony harmadáron lehetett PC-ket venni.
Szereltem XT-t, nem kártyán volt a RAM, hanem az alaplapban.
Persze lehet, hogy nem első szériás volt.
@midnight coder:
Ez nem így volt. Már a 70-es évek végén is lehetett kapni az akkori Pioneer-, Sony-, Akai- (akkor még nagy név volt) és egyéb cuccokat (lemezjátszó, magnódeck stb.) itthon kb. minden nagyobb áruház elektronikai részlegén.
Nakamichit meg Denont is, csak az jóval drágább volt, kb. 3-szoros ár, közel 1 éves kereset.
Erősítőt meg az Orion és a Videoton is gyártott hozzá, ahogy hangfalakat is. Igen, az ára valóban talán több is volt (darabonként) 2 havi fizetésnél, inkább a 3 havit közelítette (10 ezer Ft körül volt egy deck, egy lemezjátszó és egy erősítő is), viszont ezek nyugaton sem voltak olcsóbbak, csak ráadásul az éves 50 dollárodat kellett rákölteni, és akkor a dollár árfolyama 30 Ft körül mozgott, tehát a 3 éves kereted sem volt elég egy fél magnódeckre sem.
A muzik center ezekhez képest egy kalap szar volt, általában 120 Hz - 14 kHz közötti körüli hangátvitellel, se magasa, se mélye nem volt egyiknek sem. Igaz, árban megkaptad egy magnódeck áráért, és volt benne rádió, erősítő meg pocsék minőségű hangszóró (jobb esetben kettő, a sztereó miatt) is a kazettás magnó mellett, valamint ment elemről is, lehetett rajta hallgatni Lagzi Lajcsit az utcán is.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Én anno a Z80 gépi kódot úgy tanultam meg, hogy egy nyári szünetre hazahozhattam az iskolából az egyik HT-1080Z-t, és a mikro magazinban akkoriban volt egy rakás assemly program ami nem csak forráskódban volt meg, hanem mellette ott volt a lefordított gépi kód is. Plusz volt egy olyan könyv, hogy Ismerd meg a basic nyelvjárásait HT-1080Z-re, ZX-81-re és ABC80-ra, annak a végében volt egy kódtáblázat. Ja, és volt egy gépelt papírom olyanokkal hogy CF = carry flag, Z = zero bit. Aztán késõbb jelent meg könyv a HT gépi programozásáról, de akkor még ez nem volt meg nekem. Assembly fordítóm viszont nem volt a HT-hez, de mivel olyan vacak volt a magnó kezelése mint amilyen, nagyon nem is hiányzott. Nem szívesen vártam 10 percet amíg betölti, már ha... Helyette volt egy beépített monitorprogram, ha jól emlékszem a system/12710 paranccsal lehetett indítani, ott szépen hexában be lehetett írni a gépi kódú programot. És hát a Z80-nak nem volt túl sok utasítása, így azokat amiket kellett nem volt nehéz fejben tartani.
Én lemaradtam a C64-ről, Spectrumról, Amigáról és társaikról, az első számítógépem az Enterprise 128 volt, az újpesti Centrum Áruházban vásároltam 17 ezer Ft körüli áron. A vásárlás után két nap és két éjszaka rengeteg tea elfogyasztásával folyamatosan ébren voltam és a számítógépet nyúztam. Utána is még 2-3 hétig sokat foglalkoztam vele, aztán mikor beleütköztem a BASIC korlátaiba, szépen a szekrény legfelső polcára került jó 3/4 évre.
Akkor vettem újra elő, amikor megjelent a rendszerhívásokat részletesen leíró könyv, ekkor beszereztem az ASMON-t, majd később annak Gyányi Sándor által módosított Turbo ASMON verzióját, és elkezdtem először saját erőből assemblyben programozni. A BASIC után óriási élmény volt a sebeségnövekedés és az, hogy a BASIC korlátai nélkül programozhattam. Nem sokkal később elkezdtem járni a Fehérvári úti Villamos Szigetelőgyár emeleti kultúrtermében hetente összejövetelt tartó Enterprise klubba, ahol igazi profikkal is megismerkedhettem, mint pl. Gyányi Sándorral - biztos sokaknak ismerős a név, főleg azoknak, akik a Kandón tanultak informatikát. Ha jól emlékszem, a Pluto nevű segédprogramot is ő írta. Az Enterprise klubban találkoztam össze SI-vel is, akitől aztán rengeteget tanultam - elsősorban Z80 assembly, később x86 assembly, a makrók és rekurzív makrók használata, és Turbo Pascal - és persze a programozás fogásai. Később aztán a C++ már egyedül is ment.
Kevéssel később lett az Enterpsise-hoz 512kB-os bővítőkártya és 5 1/4 collos floppy drive is, oldalanként ha jól emlékszem, 160kB-tal.
@horrorpornó bábszínház: Lehetett jó hifit venni, de horror áron. Vagy vehettél kazettásmagnót két havi fizuért hulladék minőségben. Ehhez képest a music center ragyogó cucc volt. A Primo basic módosított HT1080Z (TRS80 Model1) basic volt. Az Enterprise valóban jó volt, csak későn. Addigra a 8 bites gépek csillaga már lefelé ballagott.
@Androsz: Én ilyen megoldásra emlékeztem, és utánaolvasva tényleg ez volt. Egy bit, hangszóró, ki/be. Ettől lehetett ez háttér zene is, csak kicsit prüttyögősen, ha a játék ciklusába tettél egy rövid beepet. Ilyen volt pl spectrumon a three weeks in paradise. De általában a menü alatt szólt a zene.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Akkoriban nem nagyon volt még SMD cucc! Diszkrét alkatrészekből, meg TTL IC- ből voltak összerakva az első XT-k, amiket itthon bütyköltek össze, a HT-ben például, kitekből, kicsit később hazai alaplapokon is...
Viszont volt olyan TSZ melléküzemág, ahol azokban az időkben nagyon profi NYÁK-okat gyártottak.
XT alaplapot is.
@horrorpornó bábszínház: Tévedés, hogy Billinek köszönhető a grafikus kezelőfelület. Az Apple MacOs-e mellett létezett már akkor a MOTIF, a legtöbb gépre portolt GEOS (C64-es verziója is volt!!!), az AmigaOs, és a BSD UNIX-nak is volt egy kezdetleges grafikus felülete. Akkor, amikor Billiék lelopták a MacOs felületét, és kreéltak belőle egy igen tré Windowst.
Ami az XT-t illeti, lófaszt tudod Te. Az első szériás IBM PC-XT-kben kártyán volt a RAM. Mert a 64 kilobites RAM IC-kből nem fért volna fel annyi az alaplapra. Az első változat 256kB-tal jött ki, mellette üres foglalatok, hogy 640kB-ig lehessen bővíteni. A BASIC Interpreter kártyán is volt 128kB. De azt csak akkor használta a gép, ha a BASIC töltődött be.
"Az XT-korszakban igen ritka madár volt a többrétegű nyomtatott áramkör."
Két réteg biztosan kellett, mert az egyiknek a földnek kellett lennie, ez digitális áramköröknél különösen lényeges. A többiben lehet, hogy tévedek, elég rég láttam utoljára XT-alaplapot. :)
A fóliástól akkor szabadultam meg, amikor a forgalmazó kiárusította a billentyűzetes verziót.
Rossz nyelvek szerint olcsóbban adták, mint amennyiért a billentyűzetet beszerezték anno.
Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról
PosztmodeM
Utolsó kommentek:
kisjezuska 2021.10.05. 09:14:40
Az eredeti fekvo megoldásnál a 2 fempöcökre kellett rányomni a kazettát. A deck középre kerülésével ezt nem lehetett megtenni.
Igy a diagonális megoldásnál is a "hagyományos" modon lehetett a kazettat a 2 fémtuskére rányomni. Azaz ez egy evolucios lépés volt a fekvo elrendezéstol az állo felé, ahogy be is mutatta, 1973-75 kozott.
Miután a kazetta tarto az ajto lett, a pöckökre már nem volt szükség.
Bejegyzés: Mire jó a diagonális magnódeck?
Zselé_j 2021.10.04. 13:57:42
A megdöntéssel lehetővé vált, hogy a kazetta jobban látszódjon, és még megvilágításra is nyílt így lehetőség.
Az, hogy látni kell-e a kazettát, az persze lehet vitaalap. Annyi előnye persze megvan, hogy tudjuk, mi van ráírva, azaz melyik kazettát játssza a magnó, no meg, hogy hol tart a lejátszás, stb. :)
Bejegyzés: Mire jó a diagonális magnódeck?
Posztmodem 2021.09.21. 14:56:21
"A műhold valóban az antennán keresztül kommunikál, mérésre viszont a műhold belsejében elhelyezett, más műszereket használ. A mérések során összegyűjtött adatokat csak továbbítja az antennával, magát a mérést nem azzal végzi. Hajtómű nincsen a kockaműholdakban, viszont leggyakrabban olyan permanens mágnesekkel vannak felszerelve, amelyek a Föld mágneses terével kölcsönhatva pozícionálják be a műholdat. A GRBAlpha műhold így például néhány keringés alatt stabilizálja magát."
Bejegyzés: Benézünk a műhelybe, ahol a magyar műhold készül!
steery 2021.09.21. 10:58:25
Hogyan stabilizálja magát egy ilyen kis műhold az űrben, hogy ne kezdjen el forogni-pörögni-bukdácsolni össze-vissza a burkolatának csapódó részecskék és porszemek miatt? Hajtómű ugyanis nincs benne.
Bejegyzés: Benézünk a műhelybe, ahol a magyar műhold készül!
inkábbkeddenvásárolj 2021.05.18. 01:17:30
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
midnight coder 2021.05.17. 14:19:23
Anno amúgy mi is gyártottunk ilyet, Proper 16 néven, még jól is nézett ki, aztán ezzel fel is soroltam az összes jó tulajdonságát. Ja, és volt hozzá "magyar" DOS.
Az eredeti IBM PC-n 256 kilobyte RAM volt, ezt lehetett egy kártyával 512-re bõvíteni. Az eredetileg 180K-s egy oldalas floppy csak opcionális tartozék volt, ha nem volt a rendszerben (vagy nem tettél be lemezt) akkor nem non-system disc or disc error üzenetet kaptál, hanem elindult a beépített basic interpreter. Monokróm karakteres videokártya, a hang az egyik idõzítõre rákötött hangszóró - kb. mint a ZX-Spectrum, csak nem foglalta hozzá a CPU-t. Ja, és volt kazettás magnó bemenete is mint a C64-nek. A DOS eredetileg csak com-okat tudott indítani. A memóriát 64 kilobyteos szegmensekben látta. Mindezet elég horror áron. Szóval, ezt azért leginkább az IBM akkor még nagyon jól csengõ neve tudta eladni.
Nekem is volt music centerem, meg a haveromnak is. Ezek kb. akkorák voltak méretben mint egy hi-fi torony, két elég jó hangfallal amiben külön volt mély és magas hangszóró. És semmivel sem szóltak rosszabbul mint a nagybátyám AKAI-is hifi cucca. Ami gyengébb volt, az a mechanikai kivitel, különösen a gombok voltak hajlamosak letörni úgy egy év után. De ha ezt meg tudtad javítani, akkor egész jó cucc volt. Nekem kb. az elsõ CD-s hi-fi tornyomig volt ez meg, aztán leköltözött a vidéki nyaralónkba ahonnan aztán egy betörés után tûnt el.
Kb. ilyesmit képzelj el: www.startapro.hu/data/image/020/681/457/20681457_320x240_1448393810.jpg
Csak valamivel kevésbé elegáns design mellett. És bár elemet lehetett volna bele tenni, de ezt ugyan ki nem vitte senki az utcára.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.17. 01:04:53
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.17. 01:04:45
Basszus, nem voltál semmi! Assembler nélkül, rögtön gépi kódban programozni, le a kalappal.
Feltételezem, hogy a "címkék" elé beraktál jó sok NOP-ot, hogy ha módosítod a kódot, ne kelljen mindig újraszámolni a címeket az ugráshoz vagy a szubrutinhíváshoz.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
horrorpornó bábszínház 2021.05.16. 19:23:15
"Tévedés, hogy Billinek köszönhető a grafikus kezelőfelület."
Nem is írtam olyat, hogy neki köszönhető. Neki meg az IBM-nek a viszonylag olcsó számítógép köszönhető. Most ugyan már egy jobb PC árban sincs alatta egy Apple-nek, de annak idején bizony harmadáron lehetett PC-ket venni.
Szereltem XT-t, nem kártyán volt a RAM, hanem az alaplapban.
Persze lehet, hogy nem első szériás volt.
@midnight coder:
Ez nem így volt. Már a 70-es évek végén is lehetett kapni az akkori Pioneer-, Sony-, Akai- (akkor még nagy név volt) és egyéb cuccokat (lemezjátszó, magnódeck stb.) itthon kb. minden nagyobb áruház elektronikai részlegén.
Nakamichit meg Denont is, csak az jóval drágább volt, kb. 3-szoros ár, közel 1 éves kereset.
Erősítőt meg az Orion és a Videoton is gyártott hozzá, ahogy hangfalakat is. Igen, az ára valóban talán több is volt (darabonként) 2 havi fizetésnél, inkább a 3 havit közelítette (10 ezer Ft körül volt egy deck, egy lemezjátszó és egy erősítő is), viszont ezek nyugaton sem voltak olcsóbbak, csak ráadásul az éves 50 dollárodat kellett rákölteni, és akkor a dollár árfolyama 30 Ft körül mozgott, tehát a 3 éves kereted sem volt elég egy fél magnódeckre sem.
A muzik center ezekhez képest egy kalap szar volt, általában 120 Hz - 14 kHz közötti körüli hangátvitellel, se magasa, se mélye nem volt egyiknek sem. Igaz, árban megkaptad egy magnódeck áráért, és volt benne rádió, erősítő meg pocsék minőségű hangszóró (jobb esetben kettő, a sztereó miatt) is a kazettás magnó mellett, valamint ment elemről is, lehetett rajta hallgatni Lagzi Lajcsit az utcán is.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
midnight coder 2021.05.16. 19:21:31
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.16. 00:16:14
www.ep128.hu/Ep_Util/ASMON.htm
Én lemaradtam a C64-ről, Spectrumról, Amigáról és társaikról, az első számítógépem az Enterprise 128 volt, az újpesti Centrum Áruházban vásároltam 17 ezer Ft körüli áron. A vásárlás után két nap és két éjszaka rengeteg tea elfogyasztásával folyamatosan ébren voltam és a számítógépet nyúztam. Utána is még 2-3 hétig sokat foglalkoztam vele, aztán mikor beleütköztem a BASIC korlátaiba, szépen a szekrény legfelső polcára került jó 3/4 évre.
Akkor vettem újra elő, amikor megjelent a rendszerhívásokat részletesen leíró könyv, ekkor beszereztem az ASMON-t, majd később annak Gyányi Sándor által módosított Turbo ASMON verzióját, és elkezdtem először saját erőből assemblyben programozni. A BASIC után óriási élmény volt a sebeségnövekedés és az, hogy a BASIC korlátai nélkül programozhattam. Nem sokkal később elkezdtem járni a Fehérvári úti Villamos Szigetelőgyár emeleti kultúrtermében hetente összejövetelt tartó Enterprise klubba, ahol igazi profikkal is megismerkedhettem, mint pl. Gyányi Sándorral - biztos sokaknak ismerős a név, főleg azoknak, akik a Kandón tanultak informatikát. Ha jól emlékszem, a Pluto nevű segédprogramot is ő írta. Az Enterprise klubban találkoztam össze SI-vel is, akitől aztán rengeteget tanultam - elsősorban Z80 assembly, később x86 assembly, a makrók és rekurzív makrók használata, és Turbo Pascal - és persze a programozás fogásai. Később aztán a C++ már egyedül is ment.
Kevéssel később lett az Enterpsise-hoz 512kB-os bővítőkártya és 5 1/4 collos floppy drive is, oldalanként ha jól emlékszem, 160kB-tal.
Régi szép idők...
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
midnight coder 2021.05.15. 22:57:33
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
midnight coder 2021.05.15. 22:57:06
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Leooo 2021.05.15. 22:55:40
Viszont volt olyan TSZ melléküzemág, ahol azokban az időkben nagyon profi NYÁK-okat gyártottak.
XT alaplapot is.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Kopasz Szuzukis 2021.05.15. 22:55:23
Ami az XT-t illeti, lófaszt tudod Te. Az első szériás IBM PC-XT-kben kártyán volt a RAM. Mert a 64 kilobites RAM IC-kből nem fért volna fel annyi az alaplapra. Az első változat 256kB-tal jött ki, mellette üres foglalatok, hogy 640kB-ig lehessen bővíteni. A BASIC Interpreter kártyán is volt 128kB. De azt csak akkor használta a gép, ha a BASIC töltődött be.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
név jelenik meg 2021.05.15. 12:32:10
lazarbibi.blog.hu/2015/08/27/mikroelektronikai_vallalat
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
név jelenik meg 2021.05.15. 12:27:43
mek.oszk.hu/02100/02185/html/661.html
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
kéki béla 2021.05.15. 12:27:32
Ugye te csak fényképen láttál Primot?
Kifejezetten ronda volt, gagyi anyagokból.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.15. 12:27:01
"Az XT-korszakban igen ritka madár volt a többrétegű nyomtatott áramkör."
Két réteg biztosan kellett, mert az egyiknek a földnek kellett lennie, ez digitális áramköröknél különösen lényeges. A többiben lehet, hogy tévedek, elég rég láttam utoljára XT-alaplapot. :)
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!
cso zsi 2021.05.15. 12:24:46
Rossz nyelvek szerint olcsóbban adták, mint amennyiért a billentyűzetet beszerezték anno.
Bejegyzés: Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!