Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról

PosztmodeM

Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!

2021. május 12. - Posztmodem

A '80-as évekre sokan a mi X generációnkból részben úgy gondolnak, mint a "Mariahilferstrasse"-beszerzések kora, amikor - mondjuk úgy - szürke importtal behozhatott a magyar Bécsből olyan nyugati árukat, amiket még a Kádár-korszak utolsó harmadában sem lehetett itthon kapni. Vagy lehetett, csak éppen aranyáron, és ezért megérte kimenni az osztrák fővárosba megvenni márkáért vagy schillingért a Commodore 64-est, a ZX Spectrumot, vagy a sokféle nyugati audiokazettát, magnódecket, Hi-Fi tornyot, walkmant és a többit...

Pedig a '80-as években már idehaza is fejlesztettek és gyártottak - figyelem, akkori szóhasználat következik! - mikroszámítógépet, illetve házi számítógépet is (utóbbi az angol "home computer" kifejezés tükörfordítása).

Elég hihetetlenül hangzik, hogy ezt az alábbi szép gépet egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben (MGTSZ-ben), illetve annak "melléküzemágában" gyártották Sárisápon 1984-től. Pedig pontosan ez történt! Mi volt az oka ennek? Erről is beszél a műsorunkban a Primo számítógép egyik konstruktőre, Manno Sándor, akivel felidézzük a kort, a sikerélményt, és még a TV Basic műsort is, amiben már használták az első magyar, sorozatban gyártott házi számítógépet, a Primót

Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Az idei első műsorunkat teljes egészében a magyar házi számítógépeknek szenteltük január 19-én és a Primón kívül jónéhány más magyar gyártmányú gépet említettünk meg a Videoton által gyártott TV Computertől a HT-1080Z-n át a Homelab nevű gépig. És közben sikerült megszólaltatni olyan megszállott gyűjtőt és szoftverfejlesztőt is, akiknek mind a mai napig nagyon sokat jelentenek ezek a magyar számítógépek.

Közben a tematika jeles megszállott kutatója, Képes Gábor digitális muzeológus kalauzolt bennünket, és rögtön az elején beavatott abba, hogy ki volt az a kulcsfigura (Simonyi Endre), aki már a hőskorszaknak tekinthető '70-es évektől kezdődően fontosnak tartotta, hogy hazájába, Magyarországra "beszivárogjanak" a házi számítástechnika megoldásai, eszközei, tudásai.

Fontos, hogy a '80-as évek ezen szegletének lenyomatát rögzítettük ezzel a műsorral, hiszen akkor indult el nálunk az a folyamat - részben a magyar gépekkel, részben a Bécsből hazacsempészett nyugati gépekkel -, hogy a hétköznapi halandók is hozzájuthattak saját számítógéphez. A folytatást tudjuk, hiszen a '90-es évek elejétől óriási lendülettel terjedtek el az IBM PC-kompatibilis személyi számítógépek, kiszorítva a házi számítógépeket. A mából visszatekintve ezekre a kis gépekre, teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával, szinte nevetséges képernyőfelbontással és processzor teljesítménnyel képesek voltak értékelhető számítógép-élményt nyújtani.

(Szilágyi Árpád)

**** FIGYELJ CSAK! ****
Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira! Csak néhányat kell kattintanod, nagyon egyszerű!
**** KATTINTS IDE!  ****

 A teljes műsorunk a magyar házi számítógépekről:


Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

A bejegyzés trackback címe:

https://posztmodem.blog.hu/api/trackback/id/tr1316556764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NL 2021.05.13. 18:12:45

Kifejezetten csinos kis darab, még mai szemmel nézve is!

Enit 2021.05.13. 18:12:59

Csak szólnék, téeszcsében XT alaplap is készült.
A náci komcsik legnagyobb baromsága volt a téeszek felszalámizása.

eßemfaßom meg áll 2021.05.13. 18:13:07

nem szép de legalább nem is jó

ha sárga lenne lehetne magyarnarancs

midnight coder 2021.05.13. 18:13:28

Szép volt, csak annyiból már ZX-Spectrumot is be lehetett szerezni, ami nem fekete-fehér volt, és fõleg sok száz program létezett rá. Ja, és annak legalább volt valami billentyûzete, nem csak egy deszkát nyomogattál. Ráadásul a cucc még a félig-meddig szemétbõl összerakott Spectrumnál is megbízhatatlanabb volt. A pro már lehet hogy jobb lett volna, de arról csak hallottunk hogy volt valaki aki látott olyat aki hallott róla.

Macropus Rufus 2021.05.13. 18:14:53

az első szgép amivel kapcsolatba kerültem egy Primo volt kapacitív billentyűvel. Azon még csak játszottam. Az apukám hozta haza a munkahelyéről egy karácsony erejéig. Viszont megfogott a dolog. Szóval 85-ben kaptam egy Videoton TVC-t. 32kb ram, integrált joy meg ilyesmi. Aztán jött a C64 és utána már 286-os. Jelenleg van otthon egy ZX81 egy TVC 64kb+ , 3db C64 ezekből 1 még az első generációhoz tartozik, de mókólt cucc: van reset gombja :) szóval a poke és sys parancsokkal nem volt a cheat-elni akartam :) A másik kettő már az új design viseli magán. Van 2 floppy meghajtóm, egy 1551-es és egy 1541II-es. És az alap: 2 DAT magnó (a fej állítások miatt :) ) Sajnos a 1541-es floppy már nem működik. Bekapcsolni bekapcsol, de nem olvassa a lemezeket, viszont a 1541II az frankón müxik még. A 2 DAT is. Szóval vannak olyan pillanatok amikor rám jön a nosztalgia és natívban nyomom a Gianna Sisterst vagy a Barbaian-t. Esetleg PitStop meg ilyesmi. :) Természetesen szigorúan CRT tévén (a digitális csodákon marha sz@r képet adnak az analog technikák) A TVC-re sajnos már nincsenek meg a játékaim. Az inkább tényleg csak emlék miatt van. Na jó, néha bekapcsolom és a kissé kopott basic tudásommal programozgatok ezt-azt. Csak a nosztalgia miatt :)

TamásD 2021.05.13. 18:15:01

Erre mondják, hogy az idő megszépít :) Annak idején kevesebb dolgot gyűlöltünk jobban, mint a Primo számítógép használhatatlan, és hetek alatt tönkremenő fóliás billentyűzetét.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.05.13. 18:15:16

A videó legvégén azt hallottam, hogy zene szólt a játék alatt. Ezek szerint ez a kis masina zenélni is tudott? Azt nagyon nem könnyű megoldani sem hardveresen, sem a programozhatóság szempontjából. Adódik a kérdés arról is, hogy a látott játékokat gépi kódban vagy netán a beépített BASIC-ben programozták-e. Az előbbi esetben esélyes, hogy egy jó assemblert is kifejlesztettek rá, utóbbi esetben pedig a BASIC kimondottan gyors lehetett.

"A mából visszatekintve ezekre a kis gépekre, teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával, szinte nevetséges képernyőfelbontással és processzor teljesítménnyel képesek voltak értékelhető számítógép-élményt nyújtani."

Akkoriban a fejlesztők még erőforrás-takarékosan dolgoztak, gondosan vigyázva a terjedelemre és a sebességre. Ez mára elfeledett tényezővé vált, ezért ma egy program ugyanannyi idő alatt indul el, mint huszonöt éve egy akkori gépen. Ami gyalázatos szégyen.

midnight coder 2021.05.14. 12:59:15

@Androsz: Viszonylag könnyû számítógéppel hangot kicsiholni: elég csinálni egy olyan áramkört ami megoldja hogy ha egy porton felemelsz egy adott bitet akkor legyen ott áram, ha pedig nem akkor ne legyen, ez mondjuk nem volt nagyon rakétatudomány, szoftveresen meg annyi, hogy van egy ciklusod ameddig a hang van, azon belül elõször felemeled a bitet és vársz a hangmagasságnak megfelelõ ideig, majd lerakod és vársz megint ugyaneddig, és már meg is van az egyszólamú beep utasításod ami adott ideig adott magasságú hangot ad ki. Ha a két ciklus küönbözõ ideig várt, akkor kétszólamú hangot is lehetett csinálni. Így mûködött a ZX-Spectrum hangja is, illetve anno még ZX-81-re is barkácsoltak így hangot. Persze ezek nem összevethetõek a Commodore 64-ben lévõ SID chippel, de még a HT-1080Z, leánykori nevén VideoGenie-1, leánykori nevén TRS80 model 1 hanggenerátor chipjével sem.

A szoftverek erõforrásigénye pedig egyrészt a komplexitás, másrészt a fejlesztésre rendelkezésre álló idõ függvénye. 256x191 pixelen megmozgatni pár spriteot más nagyságrendû dolog mint egy SQL szerver.

midnight coder 2021.05.14. 12:59:56

@Enit: Nem tudom láttál-e élõben olyan számítógépet ami ilyen alaplappal készült... Valahogy nem akarnék határidõre csinálni semmit olyan hardveren. Amúgy az egyeszrûbb szoci számítógépek - Pl. a fenti Primo, vagy pláne a HT-1080Z gépek iszonyúan megbízhatóak voltak az ipari célra fejlesztett, komplexebb cuccokhoz képest.

midnight coder 2021.05.14. 13:00:17

@NL: Igen, akkoriban valahogy sokkal jobban volt ízlésük a hardverek tervezõinek - kivéve talán az egereket, mert azok elég viccesen néztek ki akkortájt. De még a ZX-81 is gyönyörû volt a maga nemében.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.14. 13:00:58

@Enit:

"Csak szólnék, téeszcsében XT alaplap is készült."

Ez komoly? Nem lehet, hogy csak pár elkót forrasztottak rá a már nagyjából kész, beültetett alaplapra?

Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy tsz-ben le tudták gyártani a sokrétegű NYÁK-ot és volt nekik pl. mikrohullámú forrasztógépük az SMD-alkatrészek beültetéséhez.

Ha mégis, akkor talán arról lehetett szó, hogy pl. a kedvezőbb adózás érdekében egy cég oda telepítette a gépeit?

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.05.14. 13:01:33

@Macropus Rufus: "3db C64 ezekből 1 még az első generációhoz tartozik, de mókólt cucc: van reset gombja :)"

Ááá, kispályás dolog. ;-) Én beépítettem a házon belülre a Fastload 1-2 kártyát is, kivezetve egy háromállású kapcsolóra. Megmaradt a bővítő port egyéb célokra.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.14. 13:02:20

@Androsz:

Mesélték nekem, hogy 1989 környékén több magyar vállalatnál C64-en végezték a könyvelést.

"ma egy program ugyanannyi idő alatt indul el, mint huszonöt éve egy akkori gépen"

Pár éve még az okostelefonok is elvoltak 1-2GB RAM-mal, most pedig már az alsó kategóriában is alap a min. 4, de inkább 6GB RAM. Tavalyelőtt ősszel vásárolt alsó-középkategóriás telefonomon az új fejlesztésű telex.hu már csak szakadozva görgethető, míg a régebbi weboldalak, pl. az index, hvg stb. simán scrollozhatók. A szintén alsó-középkategóriás Redmi Note 9 Pro ugyan már szépen kezeli, ám kérdés, mikor jelenik meg olyan weboldal, amelyhez már ez sem lesz elég.

Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2021.05.14. 13:03:06

Az első számítógép amin tanultam egy HT1080Z volt, és mert béna voltam, mindjárt a Galaxy-ra csináltam örökéletet. nem felejtem el az indítását: SYSTEM (enter) /22563 (enter) - ha jól emlékszem.
Utána C64 csak magnóval, majd AMIGA500 és PC.
Azóta is számítógépekkel, azok javításával és programozásával foglalkozom, bár gépész és vegyészmérnök vagyok.
Akkor valami nagyon megérintett a gépekben, és azóta sem enged.
Z80 - mindörökké!

Klaric 2021.05.14. 13:03:32

@midnight coder: Annó a számítógépes szakkörön a kapacitív billentyűzettel nekünk is meggyűlt a bajunk az úttörőházban, aztán a vége felé érkezett 3 pro rendes billentyűzettel. ÉN a saját kezemmel klimpíroztam ilyen "pro" gépen.

Enit 2021.05.14. 13:04:29

" teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával,"

ZX80 (igen, ilyen is volt, nem csak Spektrum és ZX81) lazán elvitt egy ADMAP-ot amivel nyákot lehetett automatán csőtollal rajzolni, fotofeltéttel filmet rajzolni és a marás után fúrni.
Nem volt az olyan kevés, csak a mai világ szörnyülködik azon, hogy a régi gépek milyen "kicsik".
Billi gyerek csicsája leuralta a világot, Billi gyerek pénzéhsége meg tönkre is tette.

Klaric 2021.05.14. 13:05:42

@Androsz: A "használható" játékok gépi kódban voltak.ha jól emlékszem, tehát assemblernek is lenni kellett... Volt hangja a "junyoszt" TV-n keresztül. De a közelébe sem ért a C64 3 hangú SID csipjének a gép hangbeli képessége. Egyébként emlékeim szerint (10 éves voltam) a BASICje is elég gyorsan tette a dolgát..

A programokkal kapcsolatban egyetértünk... A maiak teli vannak a compiler által feleslegesen befordított modulokkal, elvarratlan programszálakkal, amik a semmibe vezetnek és eredmény nélkül térnek vissza(jó esetben, rosszabb esetben meg ha véletlenül beleszalad cpu, akkor jön a végtelen ciklus...) memóriát és prociidőt pazarolva. Régen programoztak, ma programfejlesztő programokban kódblokkokat lapátolnak össze. Régen a szoftver kitalálása volt x idő, a lefejlesztése volt másik x idő, majd a programkód optimalizálása 1,5*X idő. Na, ez az, ami ma NINCS. Gyakorlatilag a félkész progit ráeresztik a népre, aztán toldják-foldják a végtelenségig. Ebben a legszomorúbb az, hogy nem csak végfelhasználói programok ilyenek, hanem maga az operációs rendszer is.... Fejétől bűzlik a hal...

Klaric 2021.05.14. 13:06:29

@TamásD: Nem ment az tönkre, csak patyolat tisztán kellett tartani. Nem bundáskenyér/lángos evés közben kellett tapizni és akkor elég jól működött. Sajnos, a zsíros bőrű embereknek elég kellemetlen élmény lehetett a használata. Ezért lett a pro, vagy primo II már normál gombos klaviatúrával építve. Egyébként az olcsóbbítás miatt lett kapacitív. Egy szépen szitafestett kétoldalas NYÁKlemez volt az egész. A gép árának majdnem a felét tette ki a későbbi gombos billentyűzet... de ha kellett, hát kellett...

Kopasz Szuzukis 2021.05.14. 13:09:09

Tisztelt PosztmodeM !
Megérdemelne egy cikket a szegedi ProControl cég által fejlesztett Platon folyamatirányító rendszer is. A maga idejében igencsak komoly berendezés volt.
Csak néhány apróság: több, 8 bites processzorral felépített multiprocesszált rendszer. Memórialapozással kiterjesztett operatív tár használat. Multitaszk 8 bites operációs rendszer. Mérési adatok elemzése alapján történő vezérlés-módosítás. Előre programozható műveletsorok. "Egygombos" műveletsor indítás. stb.

Béla Huiber 2021.05.14. 13:09:15

Ennek a típusnak köszönhetem, hogy informatikus lettem :-)
PRIMO A-32

Posztmodem 2021.05.14. 13:11:51

@Enit: Figyelmedbe: a ZX81 40. szülinapjára készített összeállításunk elején feltűnik egy ZX80-as is :)
youtu.be/ZX4H0F4g_20

horrorpornó bábszínház 2021.05.14. 15:40:52

A HC-kért kijárás tény.
Magnódecket, hifitornyot meg kazettát a 80-as években Magyarországon is vehettél, az akkori legjobb minőséget is, és még drágább sem volt, mint Bécsben, szóval azért nem volt érdemes.

Bécsbe muzikcenterért jártak ki, az tényleg nem volt itthon, fos minőség, de ki lehetett vinni az utcára, és lehetett vele hallgatni a lakodalmas hányást, Lagzi Lajcsit, Kadlott Karcsit és társaikat.

Egyesek esetleg nyugati hanglemezekért.

Másrészt szerintem a HT1080 számítógép előbb volt, mint a cikkben szereplő. Emlékeim szerint én 1983-ban már tanultam olyanon Basicben programozni.
Ráadásul1986-tól már volt a Centrum áruházakban Enterprise 128 is, kb. 17 ezer Ft-ért, ami részben IBM-kompatibilis volt, valamint simán verte a Commodore-64-et mindenben, csak a szar marketingje miatt nem lett üzleti siker

Valamint processzorteljesítmény (2 szavas összetétel) és számítógépélmény (nem több mint 6 szótag) egyaránt egybeírandó.

horrorpornó bábszínház 2021.05.14. 15:41:46

@Enit:
Ez így igaz, a mezőgazdasági termelés nem is közelíti az 1980-as évekbelit.

@Androsz:
Egyetértek.

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A Telex fejelsztői az Index egykori fejlesztői.
A tudásuk jellemzésére csak egy szót mondanék: blogmotor.
Ami meg a telefonokat illeti, egyfolytában kurvaanyázom a telefonimportőröket, mert pl. a Xiaomi Redmi 10S-et (ami tök ugyanaz, mint az alapverzió, csak jobb a fényképezője, nemcsak a képpontszám miatt, abból 12 MP elég lenne egy óriásplakáthoz is, nem is értem ezeket a 108 MP és hasonló ökörségeket) nem képesek behozni, csak az alapverziót meg a Prót. A Xiaomi-márkakereskedéseket is beleértve, ahol ráadásul másfélszeres áron is adják.

Az első okostelefonom egy Motorola Defy volt, 512 MB RAM-mal meg 8 GB ROM-mal (vagy fordítva? Mobiloknál mindig keverem, melyik melyik), és egészen jól elmuzsikált vagy 2 évig, aztán ugyanazoknak az appoknak az új verzióival már kurva lassú lett. A főzött szoftver (CyanoGenMod) telepítése egy darabig segített, de aztán már az sem.

horrorpornó bábszínház 2021.05.14. 18:10:01

@Enit:
Ha nincs "Billi gyerek", akkor lehet, hogy neked sem lenne most számítógéped, vagy ha igen, akkor 1 millió körüli áron.
Senki nem tiltotta senkinek, hogy utánacsinálja.
Ehhez képest az összes többi együtt nem hasít ki 5%-ot sem az otthoni felhasználói piacból, és azt is jórészt az USA dobja meg. Pedig ha nincs "Billi gyerek", akkor Linux sincs, mert az is IBM-gépekre készült. És az IBM a saját OS2 rendszerével nem jutott sehova. Pedig megkapta az esélyt, meg hát saját hardver.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.05.14. 18:11:53

@midnight coder: Az általad vázolt irigylésre méltón egyszerű megoldás még nem magyarázta meg, hogy hogyan szólaltatja meg a chip a hangot a tévén, ehhez azért kellett némi drót, és azt sem, hogy a rövid sípolásokból hogyan lesz ZENE. Méghozzá a játék futása közben, ami azt is jelenti, hogy a gép nem töltheti a drága idejét késleltető ciklusok számolásával, mert akkor a hangon kívül semmi más nem történne. A SID-et én is programoztam annak idején, csak egyszerű hangeffektusok, jelzések erejéig, és a tucatnyi port állítgatása, én ezt így tartom, elég macerás.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy tsz-ben le tudták gyártani a sokrétegű NYÁK-ot és volt nekik pl. mikrohullámú forrasztógépük az SMD-alkatrészek beültetéséhez."

A TSZ-t azért nem úgy kell elképzelni, hogy az emberek félretették egy időre a moslékos vödröt, és alaplapot forrasztgattak a következő etetésig. Kisüzemekre kell gondolni, egyszerű, de a célnak megfelelő felszereléssel, és olyan emberekkel, akiknek ez volt a munkája. Adott esetben mikrohullámú forrasztógépük is lehetett volna, de jellemzően inkább csak forrasztópákájuk volt és kitartásuk. A NYÁK-ot egyébként valószínűleg nem ők gyártották, de ahogy ma kapni lehet olyan elektronikus eszközöket is, amelyekben a vevő forrasztja be az alkatrészeket, úgy a NYÁK-ot is legyárthatta egy üzem, a téeszben pedig összerakták.

"Mesélték nekem, hogy 1989 környékén több magyar vállalatnál C64-en végezték a könyvelést. "

Én is írtam teljes bérszámfejtő programot, több ezer tételes nyilvántartó-ügyviteli rendszereket is. Kellett egy kis jártasság a sebesség kimaxolásához, meg a fedett tárterületek kihasználásához, de megoldható volt. Kb. 50 kiló RAM-on és 2 floppyn már elég tisztességes dolgok összerakhatók voltak, félig BASIC-ben, félig assemblyben. Jó kis masina volt az. Akkor még emelkedőben volt a színvonal, egyre jobb programok készültek. Most sajnos leszálló ágon vagyunk egypár éve, már az operációs rendszer is vagy jó, vagy nem jó, ahogy @Klaric: is írta. Ilyen rendszerre programot építeni őrültség, de most ez van. Nagy gubanc lesz még ennek a hanyatlásnak a vége, attól félek.

Macropus Rufus 2021.05.14. 18:12:08

@Androsz: nem tudom, hogy miképpen tudok itt most egy felfelé mutató hüvelyk újat mutatni..
Le a kalappal :)
Nekem cartridge-ből csak action replay valamelyik verziója volt meg.

arthurthedent 2021.05.14. 18:12:38

Az első gépem primo volt. Meg lehetett tanulni rajta gépelni viszonylag gyorsan, csak űgyelni kellett, hogy ne az ujjad hegyével nyomd erőből, hanem nagy felületen lapos szögben tartott ujjakkal. Persze, olcsó billentyűzet volt, hogyne, de zseniális.

A billentyűzet valójában egy nyák volt, a gombok a nyákon kiképzett egyszerű négyzet alakú terúletek és ée volt szitázva. Ennél olcsóbban nem lehet billentyűzetet csinálni, zseniális. Csakhát szokni kellett.

inkábbkeddenvásárolj 2021.05.14. 18:12:57

@horrorpornó bábszínház:
" a mezőgazdasági termelés nem is közelíti az 1980-as évekbelit."

Ez így sommásan egyáltalán nem igaz. Az állattenyésztés volumene tényleg elmarad a 80-as évektől, de a növénytermesztésé már meghaladja azt, annak ellenére, hogy az akkori időkhöz képest 20%-kal csökkent a megművelt terület, és a tápanyag visszapótlás is messze elmarad a KGST gyakorlattól.

horrorpornó bábszínház 2021.05.14. 20:02:07

@inkábbkeddenvásárolj:
A növénytermesztésé is. Hol termelnek ma szerinted hektáronként 70 mázsa búzát, ami akkor nem volt egy kiugró teljesítmény?

horrorpornó bábszínház 2021.05.14. 20:02:24

@Androsz:
Akkoriban már volt NYÁK-fotózó, amivel simán csak ráraktad a rajzot a NYÁK-ra, lefotóztad, és ahol fényt kapott, azt a részt lemarattad vaskloriddal. Már a 80-as évek elején is csináltunk ilyet elektronika-szakkörben, ami nem is volt termelő üzemág, mégis volt ilyenje a sulinak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.14. 20:02:55

@Androsz:

"de jellemzően inkább csak forrasztópákájuk volt és kitartásuk"

Lehet, bár szerintem SMD alkatrészeket forrasztópákával beültetni elég macerás dolog. Tudom, magam is próbálkoztam vele, de nem lett szép a forrasztás.

"úgy a NYÁK-ot is legyárthatta egy üzem"

Azért egy sokrétegű lyukgalvanizált NYÁK elkészítéséhez komolyabb felszerelés kell. Nem is azt akarom kétségbe vonni, hogy voltak ilyenek Magyarországon, csak arra gondolok, hogy ilyen cuccokat csak nagy sorozatban érdemes gyártani, ez pedig nálunk nem történt meg. Elsősorban a PC-alaplapokra gondolok.

horex · http://horex.uw.hu/ 2021.05.14. 20:22:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Mesélték nekem, hogy 1989 környékén több magyar vállalatnál C64-en végezték a könyvelést. "

Nem emlékszem mikor mutatták be , valamelyik "csarnokban", az Amigát, nagy csinnadrattával
Ott láttam egy C64 vezérelte esztergapadot. Amigán meg ment néhány zenei demo, a képernyőn programozott együttes/figurák játszották a zenét

Szerintem én vettem meg az utolsó 2db Primot végkiárusitáson a Jászai Mar-téri Elektromodulban , emlékeim szerint 1500Ft-ért a kettőt
Valaki internetes ismerősöm tesztelte le mert én nem értettem hozzá. Működött mindkettő, az egyik kis forrasztás után
Talán 5ezerért adtam el őket az akkori HWSW fórumon

Kopasz Szuzukis 2021.05.15. 00:02:54

@horrorpornó bábszínház: Ha nincs a Bill-gyerek, akkor az IBM a Digital Research CP/M operációs rendszerét veszi meg. Ami akkoriban fejlettebb, és stabilagbb volt, mint a DOS. Csak az a fránya költségérzékenység terelte az IBM-et Billi marketing-markába.

Kopasz Szuzukis 2021.05.15. 00:03:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Kedveském! Az XT-korszakban igen ritka madár volt a többrétegű nyomtatott áramkör. A háromrétegű is ritka madár volt.
Anno, német szürkeimortból beszereztem egy használt, eredeti IBM PC-XT-t. 1988-as gyártású. Teljes méretű alaplap, telipakolva DIP-tokozású IC-kel. Mindegyik foglalatban. Az operatív tár (memória) és a BASIC-interpreter is külön, teljes hosszúságú kártyán elhelyezve. Szintén foglalatos IC-kel. A nyák-on széles, 1-2mm-es vezetősávok. A forrasztások szemmel láthatóan pákás forrasztások. Teljesen olyan konstrukció, amit egy betanított munkás is össze tud rakni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.15. 00:51:21

@horrorpornó bábszínház:

Régebben én is sok NYÁK-ot marattam. Positiv 20 volt a lakk neve, azzal kellett lefújni a NYÁK-ot, UV-vel megvilágítani, NaOH-val előhívni, majd maratni. A vas(3)klorid nagyon lassan mar, ám a sósav+hidrogénperoxid könnyen alámar, nálam elég csúnya lett a végeredmény.

Valahol talán még meg is van egy jól lezárt üvegben az NaOH. Ha jól emlékszem, nagyon higroszópos, valami viaszszerű anyaggal el van tömítve az üveg kupakja.

@horex:

Az ultrawebnél június végével megszűnik az ingyenes tárhely.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.05.15. 00:53:14

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Elsősorban a PC-alaplapokra gondolok."

Igazából azt csak egy kommentelő mondta, hogy nálunk háztájiban XT alaplapok készültek. A poszt témája, a Primo egyszerűbb alkatrészekből áll, és tény, hogy egy MGTSZ szerelte, talán néhány alkatrészt is ők gyártottak. A riportból erről túl sokat nem hallottam.

@horrorpornó bábszínház: "Akkoriban már volt NYÁK-fotózó..."

Tudom, valamelyik számítógépekkel is foglalkozó elektronikai szaklapban NYÁK-ok mérethelyes rajzát is közölték az ilyeneket bütykölők részére, de én ilyennel nem foglalkoztam, nem ismerem a kívánt technikát.

@horex: "Ott láttam egy C64 vezérelte esztergapadot."

Úgy van. A C64 user portja egy nagy találmány volt a tervezőktől, egy teljes piaci szegmenst elérhetővé tettek azzal, hogy akár egy szakkörben is buherálni lehetett hozzá digitálisan vezérelhető eszközöket, bármit. Megvolt a jelszabvány, az utolsó szögig dokumentálták az egész gépet, a user port programozását is, és innentől bárki arra használhatja, amire csak akarja. A gép 1 MHz-es órajele, 3-5, maximum 7 órajelet elfoglaló utasításkészlete igazán gyors, a független videovezérlő chip tehermentesíti a processzort és az adatbuszt, ez így elég sok jó dologra bevethető volt.

Nekünk, akkori egyetemistáknak először ABC80, aztán egyből néhány C64 volt elérhető, az utóbbiból aztán saját példányom is lett, nekem ki volt jelölve az út, szerettem azokat a gépeket. Nekem a Primo, a Spectrum, a HT1080Z, a ZX81 meg a többi csak későn jött érdekesség volt. Ma már rekonstruálhatatlan, hogy mi lett volna, ha a Primo egy évvel korábban kijön, vagy ha sikerült volna valami kampánnyal megtámogatni, az iskolákban ott volt a potenciál, nekik a Commodore gépek túl drágák voltak.

horrorpornó bábszínház 2021.05.15. 02:58:40

@Kopasz Szuzukis:
És akkor lehet, hogy még mindig alfanumerikus felületen használhatnád az 1 millió forintos gépedet - ha lenne.
A számítógép elterjedését ugyanis többek közt az segítette, hogy olcsó volt rá az operációs rendszer is.
Nézd meg az Apple-t - eleinte jobb gépeket készített, csak kurva drágán. El is érték a kb. 3%-os piaci küszöböt.

Ami az XT-t illeti: lófaszt, a memória az alaplapban volt, nem kártyán. A forrasztások meg már gépi forrasztások voltak.

@Androsz:
Az Elektronika című újságban meg annak évkönyvében. Én is annak alapján építettem egy csomó dolgot, erősítőket, rádiót stb. :-)
Pár meg nem épített erősítő lemaratott NYÁK-ja még meg is van valahol egy cipősdobozban a pincében. A megfelelő alkatrészeket nem hiszem, hogy lehet már hozzá kapni. :-)

Az Enterprise 128-ban is volt külön grafikus meg zenei processzor, NICK és DAVE néven. Azt már nem tudom, melyik melyik volt, de a rajongók csináltak Enterprise újságot is, benne begépelhető IS BASIC-programokkal, amiket aztán ki lehetett menteni kazettára. Ha nagyon ásnék a pincében, talán még lelnék ilyeneket is, sőt, talán még programkazettákat is.
(A legszebb az volt, hogy a gép használati utasításában lévő mintaprogramokban el volt írva egy csomó utasítás, mondjuk a PROMPT helyett PROMT volt és hasonlók, az Enterprise újságban az angolul nem tudók részére ezeket is kiadták helyesen.)
Én mondjuk azóta úgy elfelejtettem a programozást (Delphit is tanultam még), mint a sicc, legalább 30 éve nem írtam egy sort sem.

cso zsi 2021.05.15. 12:24:46

A fóliástól akkor szabadultam meg, amikor a forgalmazó kiárusította a billentyűzetes verziót.
Rossz nyelvek szerint olcsóbban adták, mint amennyiért a billentyűzetet beszerezték anno.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.15. 12:27:01

@Kopasz Szuzukis:

"Az XT-korszakban igen ritka madár volt a többrétegű nyomtatott áramkör."

Két réteg biztosan kellett, mert az egyiknek a földnek kellett lennie, ez digitális áramköröknél különösen lényeges. A többiben lehet, hogy tévedek, elég rég láttam utoljára XT-alaplapot. :)

kéki béla 2021.05.15. 12:27:32

Cenzúra...

Ugye te csak fényképen láttál Primot?
Kifejezetten ronda volt, gagyi anyagokból.

név jelenik meg 2021.05.15. 12:32:10

Nem hogy nyákot ne tudtak volna gyártani itthon, még a 8088-as processzort is legyártották:
lazarbibi.blog.hu/2015/08/27/mikroelektronikai_vallalat

Kopasz Szuzukis 2021.05.15. 22:55:23

@horrorpornó bábszínház: Tévedés, hogy Billinek köszönhető a grafikus kezelőfelület. Az Apple MacOs-e mellett létezett már akkor a MOTIF, a legtöbb gépre portolt GEOS (C64-es verziója is volt!!!), az AmigaOs, és a BSD UNIX-nak is volt egy kezdetleges grafikus felülete. Akkor, amikor Billiék lelopták a MacOs felületét, és kreéltak belőle egy igen tré Windowst.
Ami az XT-t illeti, lófaszt tudod Te. Az első szériás IBM PC-XT-kben kártyán volt a RAM. Mert a 64 kilobites RAM IC-kből nem fért volna fel annyi az alaplapra. Az első változat 256kB-tal jött ki, mellette üres foglalatok, hogy 640kB-ig lehessen bővíteni. A BASIC Interpreter kártyán is volt 128kB. De azt csak akkor használta a gép, ha a BASIC töltődött be.

Leooo 2021.05.15. 22:55:40

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Akkoriban nem nagyon volt még SMD cucc! Diszkrét alkatrészekből, meg TTL IC- ből voltak összerakva az első XT-k, amiket itthon bütyköltek össze, a HT-ben például, kitekből, kicsit később hazai alaplapokon is...
Viszont volt olyan TSZ melléküzemág, ahol azokban az időkben nagyon profi NYÁK-okat gyártottak.
XT alaplapot is.

midnight coder 2021.05.15. 22:57:06

@Androsz: Én ilyen megoldásra emlékeztem, és utánaolvasva tényleg ez volt. Egy bit, hangszóró, ki/be. Ettől lehetett ez háttér zene is, csak kicsit prüttyögősen, ha a játék ciklusába tettél egy rövid beepet. Ilyen volt pl spectrumon a three weeks in paradise. De általában a menü alatt szólt a zene.

midnight coder 2021.05.15. 22:57:33

@horrorpornó bábszínház: Lehetett jó hifit venni, de horror áron. Vagy vehettél kazettásmagnót két havi fizuért hulladék minőségben. Ehhez képest a music center ragyogó cucc volt. A Primo basic módosított HT1080Z (TRS80 Model1) basic volt. Az Enterprise valóban jó volt, csak későn. Addigra a 8 bites gépek csillaga már lefelé ballagott.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.16. 00:16:14

Mond valakinek valamit a Henrik Bendtsen név?

www.ep128.hu/Ep_Util/ASMON.htm

Én lemaradtam a C64-ről, Spectrumról, Amigáról és társaikról, az első számítógépem az Enterprise 128 volt, az újpesti Centrum Áruházban vásároltam 17 ezer Ft körüli áron. A vásárlás után két nap és két éjszaka rengeteg tea elfogyasztásával folyamatosan ébren voltam és a számítógépet nyúztam. Utána is még 2-3 hétig sokat foglalkoztam vele, aztán mikor beleütköztem a BASIC korlátaiba, szépen a szekrény legfelső polcára került jó 3/4 évre.

Akkor vettem újra elő, amikor megjelent a rendszerhívásokat részletesen leíró könyv, ekkor beszereztem az ASMON-t, majd később annak Gyányi Sándor által módosított Turbo ASMON verzióját, és elkezdtem először saját erőből assemblyben programozni. A BASIC után óriási élmény volt a sebeségnövekedés és az, hogy a BASIC korlátai nélkül programozhattam. Nem sokkal később elkezdtem járni a Fehérvári úti Villamos Szigetelőgyár emeleti kultúrtermében hetente összejövetelt tartó Enterprise klubba, ahol igazi profikkal is megismerkedhettem, mint pl. Gyányi Sándorral - biztos sokaknak ismerős a név, főleg azoknak, akik a Kandón tanultak informatikát. Ha jól emlékszem, a Pluto nevű segédprogramot is ő írta. Az Enterprise klubban találkoztam össze SI-vel is, akitől aztán rengeteget tanultam - elsősorban Z80 assembly, később x86 assembly, a makrók és rekurzív makrók használata, és Turbo Pascal - és persze a programozás fogásai. Később aztán a C++ már egyedül is ment.

Kevéssel később lett az Enterpsise-hoz 512kB-os bővítőkártya és 5 1/4 collos floppy drive is, oldalanként ha jól emlékszem, 160kB-tal.

Régi szép idők...

midnight coder 2021.05.16. 19:21:31

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Én anno a Z80 gépi kódot úgy tanultam meg, hogy egy nyári szünetre hazahozhattam az iskolából az egyik HT-1080Z-t, és a mikro magazinban akkoriban volt egy rakás assemly program ami nem csak forráskódban volt meg, hanem mellette ott volt a lefordított gépi kód is. Plusz volt egy olyan könyv, hogy Ismerd meg a basic nyelvjárásait HT-1080Z-re, ZX-81-re és ABC80-ra, annak a végében volt egy kódtáblázat. Ja, és volt egy gépelt papírom olyanokkal hogy CF = carry flag, Z = zero bit. Aztán késõbb jelent meg könyv a HT gépi programozásáról, de akkor még ez nem volt meg nekem. Assembly fordítóm viszont nem volt a HT-hez, de mivel olyan vacak volt a magnó kezelése mint amilyen, nagyon nem is hiányzott. Nem szívesen vártam 10 percet amíg betölti, már ha... Helyette volt egy beépített monitorprogram, ha jól emlékszem a system/12710 paranccsal lehetett indítani, ott szépen hexában be lehetett írni a gépi kódú programot. És hát a Z80-nak nem volt túl sok utasítása, így azokat amiket kellett nem volt nehéz fejben tartani.

horrorpornó bábszínház 2021.05.16. 19:23:15

@Kopasz Szuzukis:
"Tévedés, hogy Billinek köszönhető a grafikus kezelőfelület."
Nem is írtam olyat, hogy neki köszönhető. Neki meg az IBM-nek a viszonylag olcsó számítógép köszönhető. Most ugyan már egy jobb PC árban sincs alatta egy Apple-nek, de annak idején bizony harmadáron lehetett PC-ket venni.

Szereltem XT-t, nem kártyán volt a RAM, hanem az alaplapban.
Persze lehet, hogy nem első szériás volt.

@midnight coder:
Ez nem így volt. Már a 70-es évek végén is lehetett kapni az akkori Pioneer-, Sony-, Akai- (akkor még nagy név volt) és egyéb cuccokat (lemezjátszó, magnódeck stb.) itthon kb. minden nagyobb áruház elektronikai részlegén.
Nakamichit meg Denont is, csak az jóval drágább volt, kb. 3-szoros ár, közel 1 éves kereset.
Erősítőt meg az Orion és a Videoton is gyártott hozzá, ahogy hangfalakat is. Igen, az ára valóban talán több is volt (darabonként) 2 havi fizetésnél, inkább a 3 havit közelítette (10 ezer Ft körül volt egy deck, egy lemezjátszó és egy erősítő is), viszont ezek nyugaton sem voltak olcsóbbak, csak ráadásul az éves 50 dollárodat kellett rákölteni, és akkor a dollár árfolyama 30 Ft körül mozgott, tehát a 3 éves kereted sem volt elég egy fél magnódeckre sem.
A muzik center ezekhez képest egy kalap szar volt, általában 120 Hz - 14 kHz közötti körüli hangátvitellel, se magasa, se mélye nem volt egyiknek sem. Igaz, árban megkaptad egy magnódeck áráért, és volt benne rádió, erősítő meg pocsék minőségű hangszóró (jobb esetben kettő, a sztereó miatt) is a kazettás magnó mellett, valamint ment elemről is, lehetett rajta hallgatni Lagzi Lajcsit az utcán is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.17. 01:04:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Basszus, nem voltál semmi! Assembler nélkül, rögtön gépi kódban programozni, le a kalappal.

Feltételezem, hogy a "címkék" elé beraktál jó sok NOP-ot, hogy ha módosítod a kódot, ne kelljen mindig újraszámolni a címeket az ugráshoz vagy a szubrutinhíváshoz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.05.17. 01:04:53

Mondjuk relatív ugrásnál ez sem segít, ha a JR utasítás kerül új címre.

midnight coder 2021.05.17. 14:19:23

@horrorpornó bábszínház: Azért akkoriban jócskán voltak egyéb versenyzõk magasabb technológiai színvonallal és jobb árral. Atari St, Commodore Amiga. És a PC - amellett hogy egy ritka elcseszett konstrukció volt - sok minden volt, de olcsó speciel végképp nem. Ami eladta az az IBM neve volt, és hogy a cég nem igazán foglalkozott az olcsó, hulladék minõségû "IBM kompatibilis" PC-k gyártóival.
Anno amúgy mi is gyártottunk ilyet, Proper 16 néven, még jól is nézett ki, aztán ezzel fel is soroltam az összes jó tulajdonságát. Ja, és volt hozzá "magyar" DOS.

Az eredeti IBM PC-n 256 kilobyte RAM volt, ezt lehetett egy kártyával 512-re bõvíteni. Az eredetileg 180K-s egy oldalas floppy csak opcionális tartozék volt, ha nem volt a rendszerben (vagy nem tettél be lemezt) akkor nem non-system disc or disc error üzenetet kaptál, hanem elindult a beépített basic interpreter. Monokróm karakteres videokártya, a hang az egyik idõzítõre rákötött hangszóró - kb. mint a ZX-Spectrum, csak nem foglalta hozzá a CPU-t. Ja, és volt kazettás magnó bemenete is mint a C64-nek. A DOS eredetileg csak com-okat tudott indítani. A memóriát 64 kilobyteos szegmensekben látta. Mindezet elég horror áron. Szóval, ezt azért leginkább az IBM akkor még nagyon jól csengõ neve tudta eladni.

Nekem is volt music centerem, meg a haveromnak is. Ezek kb. akkorák voltak méretben mint egy hi-fi torony, két elég jó hangfallal amiben külön volt mély és magas hangszóró. És semmivel sem szóltak rosszabbul mint a nagybátyám AKAI-is hifi cucca. Ami gyengébb volt, az a mechanikai kivitel, különösen a gombok voltak hajlamosak letörni úgy egy év után. De ha ezt meg tudtad javítani, akkor egész jó cucc volt. Nekem kb. az elsõ CD-s hi-fi tornyomig volt ez meg, aztán leköltözött a vidéki nyaralónkba ahonnan aztán egy betörés után tûnt el.

Kb. ilyesmit képzelj el: www.startapro.hu/data/image/020/681/457/20681457_320x240_1448393810.jpg

Csak valamivel kevésbé elegáns design mellett. És bár elemet lehetett volna bele tenni, de ezt ugyan ki nem vitte senki az utcára.

inkábbkeddenvásárolj 2021.05.18. 01:17:30

@horrorpornó bábszínház: A mi falunk határában 2 gazda is rendre 7 tonnás búzákat termel egyenként 100 ha körüli területeken, és nem mezőségi talajon, hanem átlag 20 AK-s földön... De ennek semmi köze ahhoz, amit állítottam, mert nem az számít amit én látok most, meg az sem, amit a 70-80as években láttam a kombájnon ülve, hanem amit a KSH állít az egész országról, ezért én azt néztem meg, mielőtt állítottam valamit az ORSZÁG növénytermesztéséről.
süti beállítások módosítása