E hónapban lenne 85 éves Papp Tibor avantgárd költő, a magyar számítógépes irodalom úttörője. Neki köszönhetjük azt az 1993-ban megjelent Apple Macintosh szoftvert, ami egymás után készíti a magyar nyelvű disztichonokat. 

Ha szeretnéd megnézni működés közben az első magyar versgenerátort, a Disztichon Alfát, akkor a műsorunk alábbi felvételében tekerj 1 perc 45-höz!

A szoftvert egyébként meg lehet találni egy internetes archív oldalon - nekünk egy mai, Windows 10-et futtató PC-n gond nélkül sikerült elindítani a Macintosh emulátorral. Aki saját gépén is látni szeretné a versgenerátor működését, az kattintson erre a linkre bátran: Disztichon Alfa versgenerátor emulátorral.

A műsorunkban Képes Gábor digitális muzeológus adott a bemutató után egy összképet a három évvel ezelőtt elhunyt költőről, Papp Tiborról, közben lehet látni az ún. órakölteményeit és logomandaláit is, sőt megszólal az alkotó is, mégpedig a valóságunk véletlenjeiről és a számítógép által előállított véletlenről mondja el a véleményét.

Kreativitás-e az, amikor a gép az orrunk előtt gyártja az újabb és újabb disztichonokat? Ha abból indulunk ki, hogy a kreativitás az ember sajátja, akkor nem. De ha onnan nézzük, hogy a szoftver megalkotásához szükség volt Papp Tibor kreativitására, játékos költői magatartására, akkor mégiscsak kreativitás, amihez eszközként használta fel a gép beépített véletlenszám-generátorát.

Költészet vagy játék, amit látunk? Az előállított szövegek minden esetben értelmezhetőek, hiszen Papp Tibor úgy készítette el a szoftvert, hogy mindenképpen értelmes szövegek jelenjenek meg a képernyőn, igaz, a konkrétan elkészülő szövegek mögött emberi megfontolás nem volt. A költő játszadozik tehát velünk, hiszen azt mondja ezzel: a kombinált szövegeknek is lehet értelme, lásd bele te, hogy mit jelent az adott disztichon! (És valljuk meg, ismerős ez a költészetben: amikor a "mire gondolt a költő?" kérdésre nehezen tudunk válaszolni, akkor is ugyanúgy azon dolgozik az elménk, hogy értelmezzük a verssorokat.) Tehát miért is ne lehetne költészet?

1993-ban Papp Tibor az első magyar versgenerátort alkotta meg, akkor, amikor még nem léteztek mesterséges intelligencia fejlesztések, sőt a szoftverek még nem voltak képesek elemezni a szövegeket sem (a helyesírásellenőrzők első változatai is csak ezután jelentek meg). Vajon lesz-e követője? Lesz-e olyan univerzális elme, aki a jelenkorunk digitális lehetőségeivel készíti el a Versgenerátor 2.0-t?

(Szilágyi Árpád)