A PosztmodeM műsornak a Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakulása után nyilatkozott Jakab Roland, a szervezet felkért elnöke és többek között megtudtuk tőle azt is, hogy egy éven belül szeretnék megalkotni Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiáját. Mert változás lesz - mondta - és azért alakították meg az MI Koalíciót, hogy a változások pozitívak legyenek. Az alapító iratok aláírásánál egyébként udvariasan repkedő drónok és készséges R2D2 droid (másolata) vitte a tollakat az aláíró szakembereknek. Az Infotér konferencia helyszínéről, Balatonfüredről Keleti Arthur jelentkezett be.
Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM
Aki olvasni szeretne, az nyugodtan tekerjen lejjebb! Aki viszont szeretné meghallgatni a témát, kattintson a videóra fentebb!
A biztonsági mentés módszertanát mindenkinek meg kell ismernie, aki szeretne vigyázni az adat-értékeire (képekre, videókra, levelekre stb.) A netnyelvész, Bódi Zoltán elmondja, hogy a mentési módszerek megnevezése terén teljes a káosz - de ezúttal nem is az elnevezések a lényegesek, hanem a módszerek lényege. Mi a különbség a teljes mentés és az abból kiinduló, a teljes mentéshez képest kialakuló változásokat rögzítő különbségi mentések fajtái között? Erről szól a biztonsági mentés sorozat újabb része.
A mentés módszertanával kapcsolatban is vannak érdekes kifejezések. A mentés lehet teljes vagy a teljes mentés óta bekövetkezett változásokat rögzítő mentés. A teljes mentéshez nem szükséges külön magyarázat: az eredeti adatállományt, adatsort mindenféle változtatás nélkül lemásoljuk. Ha változás áll be az adatsorban (változik, csökken, bővül), akkor is újra lemásoljuk az eredeti adatállományt. A tárterület igénye jó nagy ennek az eljárásnak, a folyamat hosszú ideig tart, de legalább könnyen vissza lehet állítani, meg lehet találni a keresett adatokat. Erre utal a teljes jelző, hisz az adatokat teljes terjedelmében mentjük, gyakorlatilag lemásoljuk őket.
A teljes mentéstől eltérő módon vannak olyan eljárások, amelyek során csak az első, teljes mentéshez képest bekövetkező adatváltozásokat mentjük. Ezeknek az eljárásoknak a megnevezése nem egységes. Három terminust használnak: az inkrementális, a kumulatív és a differenciális mentést, magyarul pedig a növekményes és a különbségi mentés terminusok fordulnak elő, ám a szakkifejezések értelmezése nem teljesen egységes. (Sajnos a két elterjedt kifejezéskészlet ugyanazokat a szavakat használja, de eltérő értelmezéssel, némileg egymásnak ellentmondva – megjegyzés Szilágyi Árpádtól.)
Az inkrementális melléknév a latin eredetű inkrementumból származik, a jelentése ’növekedés’, ’fokozódás’. Mondhatjuk így is: növekményes mentés. Az a lényege, hogy az első alkalommal végzett teljes mentéshez képest a további mentéseknél már csak a növekményt, azaz a változásokat mentjük el. Az egyik szóhasználat szerint az eljárásnak két altípusa van: a kumulatív és a differenciális mentés. Ám van olyan terminológia, amely szerint az inkrementális mentés megegyezik a differenciált mentéssel, és a másik típus pedig a kumulatív mentés, de olyan értelmezéssel is találkoztam, amely szerint az inkrementális mentés valójában megegyezik az általam definiált kumulatív mentéssel, míg a differenciált mentés egyezik meg azzal, amit én inkrementálisnak nevezek. Természetesen ezeket a definíciókat nem én alkotom, hanem forrásokra hivatkozom. Ezzel szeretném lezárni a terminológiai vitát, nem kívánok a részletekbe ennél jobban belemenni, itt pusztán a kifejezések eredetéből és jelentésszerkezetéből vezetem le az egyik lehetséges magyarázatot. (A szöveg végén található forráshivatkozások szövegeiben egyértelműen érzékelhetőek a teminológiai különbségek – Sz. Á.)
A kumulatív névszó latin eredetű, és az aktuális jelentése ’felhalmozódó’, ’halmozott’, ’összesített’: a kumulatív mentés módszertana ebből jól levezethető: kell hozzá az első mentéskor végrehajtott teljes mentés és az adatokban azóta bekövetkezett változások mentése. Minden változáskor elmentjük az első, teljes mentés óta történt összes változást. Tehát nem végzünk mindig teljes mentést, így kisebb tárterület kell hozzá, mintha minden egyes változásnál a teljes adatállományon teljes mentést végeznénk, a visszaállítás kicsit nehezebb, mint a teljes mentésnél, viszont a mentési folyamat gyorsabb a teljes mentéshez képest.
A differenciális mentés meghatározó eleme a latin eredetű differencia ’különbség’. Ha megértjük, mi a különbség a halmozás vagy összesítés, illetve a különbség között, akkor azt is megértjük, mi a különbség a kumulatív és a differenciális mentés között: míg az előbbi felhalmozza a teljes mentés óta történt változásokat, addig az utóbbi csak a teljes mentés óta történt változásokat menti el külön-külön, és nem halmoz fel semmit. Tehát a differenciális vagy különbségi mentés a teljes mentésből és az azóta történt összes változásból áll. A mentési folyamat ennél az eljárásnál a leggyorsabb, hisz minden alkalommal csak az éppen aktuális változást mentjük, a visszaállítás viszont itt a leghosszadalmasabb: hisz kell hozzá az első, teljes mentés és az azóta történt összes változás külön-külön, és ezekből kell egy egységes adatsort visszaállítani.
Értelmezhető interaktív játszóházként (sokan csupán ennyit tesznek), de ha a budapesti Andrássy úton, az egykori Párisi Nagy Áruház épületében berendezett Future Park helyszíneiről tájékozodunk (lásd feliratok a helyszínen), akkor kiderül, hogy az élményközpont eszközei mire valók, milyen képességeinket fejleszti és milyen technológiai lehetőségeket mutatnak be általuk.
Megérkeztünk abba a korszakba, amikor az X és Y generációs szülőknek már teljesen egyértelműen másképpen kell viselkedniük a gyermekekkel - a digitális világ hatásai miatt. Röviden: ez már a digitális szülők világa. Fülöp Hajnalka, digitális család szakértő szerint azonban nem lett radikálisan más a gyermek-szülő viszony és a módszerek sem feltétlenül mások, de az új jelenségekkel (kiberzaklatás, online ragadozók, kiközösítés, stb.) kapcsolatban ki kell alakítani az újfajta válaszokat.
Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM
Az asztaltársaság reagál arra, hogy a Nagy Facebook Körkép szerint a magyar fészbúkozók egy jó része (ha nem is többsége) akár még fizetne is a közösségi oldal használatáért, a reklámmentes változatért még többet is. De már most is fizetünk! - hangzik el a beszélgetés közben. Aztán részlet az NJSZT 50 kiállításról küldött szelfi-tudósításból: láthatjuk Simon robotot és a vitrinben egy focista robotot is...
Maga a főszervező kalauzol bennünket: felmegyünk az ITBN színpadára, megnézzük, hogy a rendezvény előtti estén hogy állnak a standok építésével, illetve, hogy tényleg az FTC focipályája melletti rendezvényközpontban lesz az idei Informatikai Biztonság Napja. Keleti Arthur helyszíni tudósításából kiderül, hogy miképpen lesz lehetőség az előadások közben interaktivitásra úgy, hogy közben, aki szeretne, akár csendesen is szemlélődhet a műsor közben...
Átveheti-e más közösségi oldal a Facebook szerepét? Hajlandóak lennénk-e fizetni a használatáért? És mit gondolnak a fiatalok és az idősebbek a Facebook használatáról? Ötezer önkéntes megkérdezésével készült 2018. augusztusában egy nem reprezentatív, online kutatás, amit a Be Social ügynökség és a szeretlekmagyarorszag.hu portál készített a Facebook-kal kapcsolatos vélekedésekről.
Ganzler Orsolya, a szeretlekmagyarorszag.hu kommunikációs vezetője a fiatal, 18 év alatti korosztály használati szokásairól beszél a Skype-interjúnk elején. (Kattints a fenti videóra!)
Újra a Fortepan képgyüjteményről! A csapat fontos feladatnak tekinti a képek nyilvánossá tételét - immár az okostelefonokon és táblagépeken is. Képadatbázisos sorozatunkban ezért került sorra a Fortepan applikáció és a nagyon érdekes Forte Go kísérlet. Érdemes kipróbálni mindkettőt!
Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM
Aki megnézi ezt a tudósítást, ott érezheti magát a szegedi kiállítás helyszínén, mivel Képes Gábor muzeológus amolyan szelfi-videóval jelentkezett be az NJSZT 50 kiállításról és - nomen est omen - közvetített szó szerint képes tárlatvezetést. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ötven éves lett, ez alkalomból nyílt a tárlat.
Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM
Aki olvasni szeretne, az nyugodtan tekerjen lejjebb! Aki viszont szeretné meghallgatni a témát, kattintson a videóra fentebb!
Szöveg, kép, hangfelvétel, filmfelvétel - adatformák, amikkel kapcsolatban előbb-utóbb felmerül, hogy jó lenne azokat megőrizni. Az archiválás kifejezést már régóta ismerjük, a biztonsági mentést nem olyan régóta - de nem mindig tiszta a pontos jelentésük. Az Infoszótár rovatunkban ezeket az alapkifejezéseket tisztázzuk.
Ha digitális adatainkat hosszú távon meg akarjuk őrizni vagy biztonságban akarjuk tudni, akkor archiválunk vagy biztonsági mentést készítünk. A két eljárás között viszont van különbség, amit jól le lehet vezetni a két kifejezés jelentésszerkezetéből, kognitív hátteréből. Az archivál ige az archívum főnév származéka, ami görög-latin eredetű, minden európai nyelvben meglévő nemzetköz vándorszó. Az archívum jelentése ’levéltár’, ’irattár’, ’dokumentumtár’. Idegen szóval a leváltárat, dokumentumtárat archívumnak nevezzük. Ebből könnyen megérthető, hogy az informatikában is az adatok, állományok tartós, hosszútávú megőrzését jelenti a kifejezés, amelynek a célja egy esetleges későbbi hozzáférés biztosítása. Tehát olyan adatokat archiválunk, amelyek már nem szükségesek a napi működéshez, viszont nem akarjuk őket végleg törölni sem, így a használatban lévő rendszerből, egy háttértárba mentjük őket. Fontos, hogy az archiválás akkor igazán hatékony, ha gondoskodunk arról is, hogy mindig rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, eszköz, szoftver, amely alkalmas az egykor archivált adatok újbóli olvasására. Az informatika rohamos fejlődése mellett ez manapság már nem is olyan egyszerű követelmény, gondoljunk csak a 15-20 évvel ezelőtti adathordozókra vagy formátumokra, szoftverekre.
A biztonsági mentés ezzel szemben egy olyan adatmentési eljárás, amelynek a célja a rendszer rendelkezésre állásának biztosítása üzemzavar, adatsérülés vagy adatvesztés esetén. A biztonsági mentés során mindenképpen biztosítani kell a sérült vagy hiányzó adatok visszatöltését. A kifejezés kognitív hátteréből ez könnyen megérthető: a szerkezet előtagja a biztonságra utal, tehát a veszély, sérülés, károsodás elkerülését jelenti; az utótagja pedig a mentés, ami az adatok tartós hozzáférését biztosítja, kimentjük az adatokat a veszendő, múlandó, pillanatnyi adattömegből.
Azonban a mentési módszertan mind az archiválás, mind a biztonsági mentés esetén hasonló. Mind a két eljárás alkalmazhat tömörítést. A tömörít ige azt jelenti, hogy ami lehetne bővebb, hosszabb, nagyobb, azt szűkebbre, rövidebbre, kisebbre vesszük, ám ezzel a tényleges értékét nem rontjuk a kiinduló anyagnak. Lehet tömör egy elbeszélés, és lehet bő lére is ereszteni, lehet egy gumilabda szivacsos, laza, könnyű szerkezetű, de lehet tömör is. Mindenkinek világos a különbség. A tömörítés az az eljárás, amellyel a kiinduló anyag, adat elnyeri az eredetinél kisebb formáját: az a lényeg, hogy amit tömörítünk – akár fizikailag, akár elvileg – az kisebb helyen is elfér vagy rövidebb terjedelmű az eredetihez képest.
Az informatikában is ez a tömörítés célja: az eredeti adatállományhoz képest kisebb adatsort hozzunk létre úgy, hogy az eredetihez képest minél kisebb legyen az adatvesztés, vagy az adatvesztés akár elő se forduljon, mert a tömörített adatot vissza lehet állítani. A tömörítés végső célja az informatikában is tehát az adattároláshoz szükséges tárterület csökkentése. Mintha egy ruhakupacot beleraknánk egy olyan zsákba, amelyből egy szelepen keresztül megfelelő eszközzel ki lehet szivattyúzni a levegőt: az eredmény az eredetihez képest lényegesen kisebb méretű ruhakupac lesz, de ha a szelepet kinyitjuk, a zsák újra feltöltődik levegővel, és az eredeti ruhákat, eredeti formájukban vehetjük ki belőle. Informatikai szaknyelven ezt úgy mondják, hogy van veszteséges és veszteségmentes tömörítés: a veszteséges eljárás eredményeképpen minőségromlás áll elő az eredeti adatsorban, de ez jellemzően úgy van optimalizálva, hogy a hatása ne vagy alig legyen észrevehető (pl. a tömörített zenei vagy képi állományok is élvezhető minőségűek). A veszteségmentes tömörítési eljárásokhoz viszont kell egy olyan eszköz, amely nemcsak a tömörítést tudja elvégezni, hanem az eredeti adatállományt vissza is képes állítani. Ez a tömörítő szoftver – az már csak a személyes megjegyzésem, hogy ebben van némi kockázat, hisz sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy amit egyszer összetömörítettünk, azt ki is tudjuk bontani.
