Aki olvasni szeretne, az nyugodtan tekerjen lejjebb! Aki viszont szeretné meghallgatni a témát, kattintson a videóra fentebb!

A biztonsági mentés módszertanát mindenkinek meg kell ismernie, aki szeretne vigyázni az adat-értékeire (képekre, videókra, levelekre stb.) A netnyelvész, Bódi Zoltán elmondja, hogy a mentési módszerek megnevezése terén teljes a káosz - de ezúttal nem is az elnevezések a lényegesek, hanem a módszerek lényege. Mi a különbség a teljes mentés és az abból kiinduló, a teljes mentéshez képest kialakuló változásokat rögzítő különbségi mentések fajtái között? Erről szól a biztonsági mentés sorozat újabb része.

Kapcsolódó témánk: Mi a különbség az archiválás és a biztonsági mentés között?

Íratkozz fel YouTube csatornánkra! Itt kattints a piros "Feliratkozás" (angol böngészőben: Subscribe) gombra: https://www.youtube.com/PosztmodeM 

E-mail értesítések beállítása - beállítás lépésről lépésre!

 Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

 ***

Mentési módok

          A mentés módszertanával kapcsolatban is vannak érdekes kifejezések. A mentés lehet teljes vagy a teljes mentés óta bekövetkezett változásokat rögzítő mentés. A teljes mentéshez nem szükséges külön magyarázat: az eredeti adatállományt, adatsort mindenféle változtatás nélkül lemásoljuk. Ha változás áll be az adatsorban (változik, csökken, bővül), akkor is újra lemásoljuk az eredeti adatállományt. A tárterület igénye jó nagy ennek az eljárásnak, a folyamat hosszú ideig tart, de legalább könnyen vissza lehet állítani, meg lehet találni a keresett adatokat. Erre utal a teljes jelző, hisz az adatokat teljes terjedelmében mentjük, gyakorlatilag lemásoljuk őket.

A teljes mentéstől eltérő módon vannak olyan eljárások, amelyek során csak az első, teljes mentéshez képest bekövetkező adatváltozásokat mentjük. Ezeknek az eljárásoknak a megnevezése nem egységes. Három terminust használnak: az inkrementális, a kumulatív és a differenciális mentést, magyarul pedig a növekményes és a különbségi mentés terminusok fordulnak elő, ám a szakkifejezések értelmezése nem teljesen egységes. (Sajnos a két elterjedt kifejezéskészlet ugyanazokat a szavakat használja, de eltérő értelmezéssel, némileg egymásnak ellentmondva – megjegyzés Szilágyi Árpádtól.)

Az inkrementális melléknév a latin eredetű inkrementumból származik, a jelentése ’növekedés’, ’fokozódás’. Mondhatjuk így is: növekményes mentés. Az a lényege, hogy az első alkalommal végzett teljes mentéshez képest a további mentéseknél már csak a növekményt, azaz a változásokat mentjük el. Az egyik szóhasználat szerint az eljárásnak két altípusa van: a kumulatív és a differenciális mentés. Ám van olyan terminológia, amely szerint az inkrementális mentés megegyezik a differenciált mentéssel, és a másik típus pedig a kumulatív mentés, de olyan értelmezéssel is találkoztam, amely szerint az inkrementális mentés valójában megegyezik az általam definiált kumulatív mentéssel, míg a differenciált mentés egyezik meg azzal, amit én inkrementálisnak nevezek. Természetesen ezeket a definíciókat nem én alkotom, hanem forrásokra hivatkozom. Ezzel szeretném lezárni a terminológiai vitát, nem kívánok a részletekbe ennél jobban belemenni, itt pusztán a kifejezések eredetéből és jelentésszerkezetéből vezetem le az egyik lehetséges magyarázatot. (A szöveg végén található forráshivatkozások szövegeiben egyértelműen érzékelhetőek a teminológiai különbségek – Sz. Á.)

A kumulatív névszó latin eredetű, és az aktuális jelentése ’felhalmozódó’, ’halmozott’, ’összesített’: a kumulatív mentés módszertana ebből jól levezethető: kell hozzá az első mentéskor végrehajtott teljes mentés és az adatokban azóta bekövetkezett változások mentése. Minden változáskor elmentjük az első, teljes mentés óta történt összes változást. Tehát nem végzünk mindig teljes mentést, így kisebb tárterület kell hozzá, mintha minden egyes változásnál a teljes adatállományon teljes mentést végeznénk, a visszaállítás kicsit nehezebb, mint a teljes mentésnél, viszont a mentési folyamat gyorsabb a teljes mentéshez képest.

A differenciális mentés meghatározó eleme a latin eredetű differencia ’különbség’. Ha megértjük, mi a különbség a halmozás vagy összesítés, illetve a különbség között, akkor azt is megértjük, mi a különbség a kumulatív és a differenciális mentés között: míg az előbbi felhalmozza a teljes mentés óta történt változásokat, addig az utóbbi csak a teljes mentés óta történt változásokat menti el külön-külön, és nem halmoz fel semmit. Tehát a differenciális vagy különbségi mentés a teljes mentésből és az azóta történt összes változásból áll. A mentési folyamat ennél az eljárásnál a leggyorsabb, hisz minden alkalommal csak az éppen aktuális változást mentjük, a visszaállítás viszont itt a leghosszadalmasabb: hisz kell hozzá az első, teljes mentés és az azóta történt összes változás külön-külön, és ezekből kell egy egységes adatsort visszaállítani.

dr. Bódi Zoltán

Irodalom

Bajnóczki János: Archiválás, biztonsági mentés készítése, visszatöltése. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, https://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/7_1168_025_101030.pdf (Utolsó letöltés: 2018. szeptember 11.)

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.

Biztonság az Interneten 5. rész - Biztonsági mentések. 2013. február 25. https://turbotarhely.hu/blog/Biztonsag-az-Interneten-5.-resz--Biztonsagi-mentesek (Utolsó letöltés: 2018. 09. 25.)

Incremental VS Differential Backup: Backup Speed, Storage Sp. AOMEI Backupper. https://www.backup-utility.com/articles/incremental-vs-differential-backup.html (Utolsó letöltés: 2018. 09. 25.)

Mivel készíts biztonsági mentést? https://lacyc3.eu/mivel-keszits-biztonsagi-mentest (Utolsó letöltés: 2018. szeptember 25.)

Szigetvári Zoltán: Tanácsok. Mentési (Backup) rend választása. 2013. 09. 02. https://www.itkommando.hu/site/a_halozat_szolgalataban/tanulmanyok/mentesi-backup-rend-valasztasa/ (Utolsó letöltés: 2018. 09. 25.)