Az új logónk kialakulását szeretném bemutatni ebben a posztban. Az emblémánk létrehozásában közreműködött a PosztmodeM csapatának szűk magja.

Az első arculati ötletünk az volt, hogy a cím utolsó M betűjét írjuk nagybetűvel, ezzel kiemelve a végződést – legyen egyértelmű, hogy nem a PosztmodeRN szót látja a közönség. (Majd később látjuk, hogy a logóban ez az ötlet zárójelbe került, mivel a végső változat betűtípusában nincsenek kis- és nagybetűk, csak nagybetűk vannak. De a folyó szövegeinkben természetesen használni fogjuk, tehát PosztmodeM – nagy M-mel.)

A második ötlet már arról szólt, hogy az egyik betű helyére elhelyezek egy lejátszógombot. Mondjuk az o betű helyére. Nem forradalmi ötlet, hiszen láttunk már hasonlót, de talán nem pont ilyet – barátaim azonban azonnal a YouTube-ra asszociáltak:

A YouTube logójának színei ugyan tényleg ugyanezek, de teljesen máshogy néz ki:

Itt kétféle indult el a logó fejlődése: Arthur azt javasolta, hogy inkább pasztellszíneket alkalmazzunk, Viktor pedig egy sor ötletet továbbított nekem a neten nyilvánosan elérhető, idén érvényes logótervezési tanácsokból. Kezdjük ez utóbbi iránnyal: az olvasott szempontokból két képi megjelenés jutott eszembe, ebből az egyiket gyorsan papírra rögzítettem egy tollal, nehogy elfelejtsem:

A másik ötlet teljesen egyértelmű volt – a javaslat szerint a logó a funkcionálás közben is érzékeltetheti azt, amiről szól – nekem erről az jutott eszembe, hogy egy notebook számítógép képernyőjén jelenjen meg a logó:

Aztán a kézi vázlat alapján készült egy változat – benne a lejátszógombbal:

Eközben elindult a megfelelő betűtípus (avagy fontkészlet) keresése is, de mivel ekkor már a pasztell színek bűvöletében kerestük a megoldást, ezekben a lejátszó gomb már nem piros:

Végül a könnyű olvashatósága és az egyszerű, de szép vonalvezetése miatt az utóbbinál maradtunk, innentől ezzel a betűformával dolgoztunk.

A pasztell színekkel és az új betűformákkal jött az ötletek átformálása:

 …és harmadik változatként továbbra is versenyben volt az előbb látott betűtípus-próbálkozások közül az utolsó. Viktor javasolta, hogy a két téglalapból álló felső logóváltozat is lekerekített sarkokkal rendelkezzen, sőt ő még tovább játszott volna lekerekítés-nem lekerekítés váltakozásával…

Ekkor jött a javaslat, hogy a fekete színt hagyjuk el és legyen teljesen pasztell színű a logó. A pasztell értelmezése számomra feladat volt, a neten található színskálákból nekem elsőre ez jött ki:

A notebook képernyős változat is tovább egyszerűsödött – ebben benne maradt a fekete szín – végül ez a képernyős képi ötlet is zárójelbe kerül:

Ezek persze nagyon haloványak lettek így, ezért azonnal készült sötétebb változat – még abban a reményben, hogy a pasztell maradhat:

Végül az összhatást tekintve mindannyian úgy gondoltuk, hogy jobb ha van színkontraszt, ami megfelelően markáns jelleget ad a logónak és mégsem a fekete színt használja. Így alakult ki a logó végső változata:

Szilágyi Árpád 
a műsor szerkesztője