Lassan elkezdhetjük levonni az elmúlt egy év tanulságait a koronavírusos járványról. Számomra például az az egyik nyilvánvaló összefüggés, hogy a közoktatás tananyagában van egy óriási hézag, amikor a vírusokhoz és a járványok témájához érünk. Tartsa fel a kezét az, aki emlékszik arra, hogy tanult bármit a pandémiáról, hullámokról, platózásról, egyáltalán vakcináról (az mRNS és a vektoralapú vakcinákat pedig végképp ne említsük, mert az még viszonylag friss tudás az orvostudományban is…) a gimiben vagy a szakközépiskolában. Hát az elmúlt egy évben tanultunk - de nem az iskolában! Persze, történelemből emlékezhetünk a nagy középkori pestis járványokra, vagy a 100 évvel ezelőtti spanyolnátha járványra, de valahogy úgy, hogy ezeket már régen magunk mögött hagytuk… Remélhetőleg az oktatással foglalkozó szakemberek az elmúlt egy évben belátták, hogy ezzel a tematikával igenis foglalkozni kell, hogy ne legyen ekkora tudatlanság, oltásellenesség, bizalmatlanság az olyan tudásokkal szemben, ami az orvostudomány járványtani fejezetében evidencia. Lám, nem hagytuk magunk mögött a fertőző vírusokat – tehát tanulnunk kell róluk, hogy biztonságosan viselkedjünk a jelenünkben is, pláne a jövőnkben. (És ugyanígy a tananyag egészét is érdemes végiggondolni, hogy mire van/lehet elemi szüksége a XXI. század emberének!)

De a tanulságok között van az is, hogy az oktatás módszereinek reformálásával is foglalkozni kell. Sokaknak furcsa lehet, hogy a digitális oktatás alapvetően nem a világjárvány miatt született (mert már jóval korábban elindult a módszereinek és technikájának kifejlesztése), de azt elmondhatjuk, hogy a világjárvány hihetetlen erővel kényszerítette ki az oktatási rendszer minden részén az azonnali alkalmazását.

A digitális oktatásról szóló műsorunkban (a 18. perctől) hallható Molnár Janka Sára, az OKTONDI vezetője - érdemes meghallgatni:

Azt is megjósolhatjuk, hogy a pandémia időszakának lezárása után az oktatás világa megtart majd sok mindent ebből a mostani időszakból, mert a digitális oktatás egy csomó előnyt és lehetőséget jelent tanárnak és diáknak egyaránt. Érdemes tehát összegyűjteni az elmúlt év tapasztalatait és minél több módszert átültetni a gyakorlatba.

A műsorunkban egyébként Horváth Ádám, a Makerspace pedagógiai igazgatója elmondta, hogy éppen abban történik az egyik legnagyobb változás, hogy a diák aktív részesévé válik az oktatásnak, nem csupán passzív befogadóként hallgatja az órákat. A legtöbb ismeretet ugyanis azok a tanulók sajátítják el, akik maguk is részt vesznek a tananyaguk létrehozásában.

A képen Molnár Janka Sára, a PosztmodeM Antivírus 2021. március 30-i műsorában

Bő egy évvel ezelőtt egy óriási összefogás történt, amikor bevezették a digitális oktatásra átállást felkészülési idő nélkül, azonnal. Erről szól az OKTONDI egyetemista csapatának története: Molnár Janka Sára és csapata elhatározta, hogy márpedig nem hagyják magukra a pedagógusokat, és segítenek nekik a maguk lehetőségeivel, tudásával, módszereikkel. Rendszerező munkájuk eredménye egy jól használható tananyag-bázis lett, amivel rövid idő alatt több tízezres látogatottságra tettek szert. Jankáék példamutató dolgot csináltak: a hirtelen keletkezett igényre azonnal megoldást szolgáltattak (OKTONDI webhely) és ezzel bemutatták, hogy a diákok igenis tudnak segíteni a gyakorló pedagógusoknak.

(Szilágyi Árpád)