Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról

PosztmodeM

A magnókazetta és az érzelmi szálak

2021. június 05. - Posztmodem

A magnókazetta egy önmagán túlmutató társadalmi jelenség. Túlhaladott technológia, hiszen a gyártás évekkel ezelőtt leállt és dominánssá vált a digitális hangrögzítés és zenehallgatás. Mégis a kazetta manapság is sok ember (főleg az X generációsok és esetleg az ő szüleik) szívét dobogtatja meg. A Facebook-on, illetve az apróhirdetési webhelyeken elképesztően magas árakon lehet hozzájutni eredeti, márkás kazettákhoz (főleg, ha az eredeti csomagolásban találhatók) és sokan csereberélnek régi kazettákat, felújíttatják a régi magnót, vagy éppen keresgélnek olyan típust, amit 30-40 éve nem vehettek meg... Vajon miért?

Részben erre a kérdésre is kerestük a választ és a magyar főváros VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 11-ben található Hi-Fi boltban Benács Józseftől kaptunk is egy instant választ: a gyermekkori álmokat keresik sokan, amikor a kazettás magnókat keresgélnek az üzletben. Mint az egyszeri kislány, aki a nem túl jómódú családjában nem kaphatta meg a szép, színes ceruzákat és most, pár évtizeddel később, már nyugdíjasként veszi meg magának a 24 színű színes ceruza-készletet...

De sok más válasz is kiolvasható legutóbbi műsorunkból, ami a magnókazettákról, és a kazettás magnókról szólt (újra, hiszen tavaly júliusban már volt egy kazettás műsorunk).

A műsorunk felvételében például 19 perc 35-nél kezdődik az a rész, amiben mutatunk olyan kazettás magnódecket is, amit idén dobott piacra a nagynevű gyártója:

Mit árul el tehát a társadalomról a kazettákhoz és a kazettás magnókhoz fűződő érzelmes, nosztalgikus viszony? Például azt, hogy a tinédzserkori élmények nem olyan könnyen meghaladható hatások, hiszen még a hanghordozókat is szeretjük. A magnókazetta ráadásul azt a fejlődést hozta több mint 50 évvel ezelőtt, hogy a hétköznapi ember is a kezébe kapott egy igazán hordozható hanghordozót, amire hangfelvételt készíthetett (pl. a családban a kisgyerek hangját rögzíteni, vagy éppen rádióműsort felvenni) - az összes technológiai hibája ellenére is rengeteg hangzó értéket sikerült így megmenteni az eltelt fél évszázadban.

A mi jóslatunk tehát az, hogy még sok évig visszhangzik majd a társadalomban a magnókazetta és a kazettás magnó világa, és így sokáig kerülnek elő még érdekességek.

(Szilágyi Árpád)

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira!

Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!

A '80-as évekre sokan a mi X generációnkból részben úgy gondolnak, mint a "Mariahilferstrasse"-beszerzések kora, amikor - mondjuk úgy - szürke importtal behozhatott a magyar Bécsből olyan nyugati árukat, amiket még a Kádár-korszak utolsó harmadában sem lehetett itthon kapni. Vagy lehetett, csak éppen aranyáron, és ezért megérte kimenni az osztrák fővárosba megvenni márkáért vagy schillingért a Commodore 64-est, a ZX Spectrumot, vagy a sokféle nyugati audiokazettát, magnódecket, Hi-Fi tornyot, walkmant és a többit...

Pedig a '80-as években már idehaza is fejlesztettek és gyártottak - figyelem, akkori szóhasználat következik! - mikroszámítógépet, illetve házi számítógépet is (utóbbi az angol "home computer" kifejezés tükörfordítása).

Elég hihetetlenül hangzik, hogy ezt az alábbi szép gépet egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben (MGTSZ-ben), illetve annak "melléküzemágában" gyártották Sárisápon 1984-től. Pedig pontosan ez történt! Mi volt az oka ennek? Erről is beszél a műsorunkban a Primo számítógép egyik konstruktőre, Manno Sándor, akivel felidézzük a kort, a sikerélményt, és még a TV Basic műsort is, amiben már használták az első magyar, sorozatban gyártott házi számítógépet, a Primót

Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Az idei első műsorunkat teljes egészében a magyar házi számítógépeknek szenteltük január 19-én és a Primón kívül jónéhány más magyar gyártmányú gépet említettünk meg a Videoton által gyártott TV Computertől a HT-1080Z-n át a Homelab nevű gépig. És közben sikerült megszólaltatni olyan megszállott gyűjtőt és szoftverfejlesztőt is, akiknek mind a mai napig nagyon sokat jelentenek ezek a magyar számítógépek.

Közben a tematika jeles megszállott kutatója, Képes Gábor digitális muzeológus kalauzolt bennünket, és rögtön az elején beavatott abba, hogy ki volt az a kulcsfigura (Simonyi Endre), aki már a hőskorszaknak tekinthető '70-es évektől kezdődően fontosnak tartotta, hogy hazájába, Magyarországra "beszivárogjanak" a házi számítástechnika megoldásai, eszközei, tudásai.

Fontos, hogy a '80-as évek ezen szegletének lenyomatát rögzítettük ezzel a műsorral, hiszen akkor indult el nálunk az a folyamat - részben a magyar gépekkel, részben a Bécsből hazacsempészett nyugati gépekkel -, hogy a hétköznapi halandók is hozzájuthattak saját számítógéphez. A folytatást tudjuk, hiszen a '90-es évek elejétől óriási lendülettel terjedtek el az IBM PC-kompatibilis személyi számítógépek, kiszorítva a házi számítógépeket. A mából visszatekintve ezekre a kis gépekre, teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával, szinte nevetséges képernyőfelbontással és processzor teljesítménnyel képesek voltak értékelhető számítógép-élményt nyújtani.

(Szilágyi Árpád)

**** FIGYELJ CSAK! ****
Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira! Csak néhányat kell kattintanod, nagyon egyszerű!
**** KATTINTS IDE!  ****

 A teljes műsorunk a magyar házi számítógépekről:


Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Versgenerátor: a gépi véletlen és az emberi kreativitás elegye

E hónapban lenne 85 éves Papp Tibor avantgárd költő, a magyar számítógépes irodalom úttörője. Neki köszönhetjük azt az 1993-ban megjelent Apple Macintosh szoftvert, ami egymás után készíti a magyar nyelvű disztichonokat. 

Ha szeretnéd megnézni működés közben az első magyar versgenerátort, a Disztichon Alfát, akkor a műsorunk alábbi felvételében tekerj 1 perc 45-höz!

A szoftvert egyébként meg lehet találni egy internetes archív oldalon - nekünk egy mai, Windows 10-et futtató PC-n gond nélkül sikerült elindítani a Macintosh emulátorral. Aki saját gépén is látni szeretné a versgenerátor működését, az kattintson erre a linkre bátran: Disztichon Alfa versgenerátor emulátorral.

A műsorunkban Képes Gábor digitális muzeológus adott a bemutató után egy összképet a három évvel ezelőtt elhunyt költőről, Papp Tiborról, közben lehet látni az ún. órakölteményeit és logomandaláit is, sőt megszólal az alkotó is, mégpedig a valóságunk véletlenjeiről és a számítógép által előállított véletlenről mondja el a véleményét.

Kreativitás-e az, amikor a gép az orrunk előtt gyártja az újabb és újabb disztichonokat? Ha abból indulunk ki, hogy a kreativitás az ember sajátja, akkor nem. De ha onnan nézzük, hogy a szoftver megalkotásához szükség volt Papp Tibor kreativitására, játékos költői magatartására, akkor mégiscsak kreativitás, amihez eszközként használta fel a gép beépített véletlenszám-generátorát.

Költészet vagy játék, amit látunk? Az előállított szövegek minden esetben értelmezhetőek, hiszen Papp Tibor úgy készítette el a szoftvert, hogy mindenképpen értelmes szövegek jelenjenek meg a képernyőn, igaz, a konkrétan elkészülő szövegek mögött emberi megfontolás nem volt. A költő játszadozik tehát velünk, hiszen azt mondja ezzel: a kombinált szövegeknek is lehet értelme, lásd bele te, hogy mit jelent az adott disztichon! (És valljuk meg, ismerős ez a költészetben: amikor a "mire gondolt a költő?" kérdésre nehezen tudunk válaszolni, akkor is ugyanúgy azon dolgozik az elménk, hogy értelmezzük a verssorokat.) Tehát miért is ne lehetne költészet?

versgenerator.jpg

1993-ban Papp Tibor az első magyar versgenerátort alkotta meg, akkor, amikor még nem léteztek mesterséges intelligencia fejlesztések, sőt a szoftverek még nem voltak képesek elemezni a szövegeket sem (a helyesírásellenőrzők első változatai is csak ezután jelentek meg). Vajon lesz-e követője? Lesz-e olyan univerzális elme, aki a jelenkorunk digitális lehetőségeivel készíti el a Versgenerátor 2.0-t?

(Szilágyi Árpád)

Tesióra a nagyszobából

Avagy mit tegyünk a gyerekeink adatainak védelme érdekében?

Kérheti-e a pedagógus, hogy a gyerek videófelvételt küldjön be az általa elvégzett fizikai aktivitásról (futás, torna)? Égető téma újra vagy még mindig?

A közel egy éve az életünkbe "berobbant" digitális oktatás első heteiben a szülők és a gyerekek nagyfokú belső konfliktust és nagyfokú bizonytalanságot éltek át: mikor tesznek jól? Hogyan feleljenek meg a sulinak és a gyereknek is?

A PosztmodeM digitális oktatásról szóló legfrissebb különkiadásában dr. Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász beszélt a témáról - tekerj az alábbi videóban 38 perc 10-hez!

Néhány szülő odáig ment, hogy tanácsot kért az adatvédelmi hatóságtól, vagyis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). A hatóság - többek között a növekvő lakossági kérdések megválaszolása érdekében is -  ajánlást fogalmazott meg, ami idekattintva elolvasható: Tájékoztató a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági vonatkozásairól.

Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász a műsorban úgy fogalmazott, hogy az ajánlás némileg rendet tett, és így legalább tudjuk, mik a főszabályok. Kifejtette: egyértelmű, hogy a pedagógusok a gyerekek felvételeit nem tehetik nyilvánossá, de vajon szüksége van-e a felvételre? Törekedni kell az ún. adattakarékosságra és a célhoz kötöttségre. 

screenshot_0_2.jpgKépünkön dr. Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász a PosztmodeM műsorában

Kérdés, hogy meg tud-e másként győződni a pedagógus a gyermek teljesítményéről? Itt jön közbe a szülő-pedagógus-diák háromszög, hogy mennyi bizalom van köztük, milyen a kommunikáció és az értékrend a felek között - ezt már a Tudatos Digitális Szülő program alapítójaként e sorok írója, Fülöp Hajnalka tette hozzá. 

Érvényesül az ún transzfer-hatás, vagyis a felek közötti jó kapcsolat digitálisan is hatékony, oldott légkört, és jó tanulási feltételek jelent, ahogyan az ellenkezője éppen gátolja azt. Tehát a jó pedagógus és a motiváló légkör online is jó és motiváló marad. 

Visszatérve az adatvédelmi szabályokhoz: a pedagógus munkaköri kötelességénél fogva adatkezelő, és az iskola részéről  szükséges ehhez adatkezelési tájékoztatót kiállítani és elfogadtatni az érintettekkel. 

Ha valaki e téren elakadna, és nem kellően világos számára a pontos szabályozás, a fentebbi NAIH linkre kattintva, a tájékoztatóban megtalálhatja a válaszokat.

Más világba csöppentek a gyerekek: eddig attól óvták őket a - tudatos - szülők, pedagógusok, hogy a kibertérben ne mutatkozzanak sehogy, de aktív, testüket mutató felvételekkel különösen ne. Az online oktatás során pedig akár kifejezetten ilyen képeket kérnek tőlük...

Szilágyi Árpád, a műsor szerkesztője szerint ez a hatás nagyon váratlan és erős volt, és a tanulás, továbbképzés szükséges e téren. A NAIH honlapján ingyenesen letölthető Kulcs a net világához c. kiadvány pont ezt segíti, óravázlatokkal, megoldásokkal.  

Nem hivatalos főszabályként e sorok írója a gyerekekkel való beszélgetést és a saját megérzések figyelembe vételét ajánlja. Ha a gyereket feszélyezi, zavarja a videós tartalom készítése, akkor életkortól függetlenül joga van ahhoz, hogy ne vegyen részt benne. Ha pedig mi érezzük úgy, hogy ez vagy az a kép, szöveg, videó, stb. nem jó, ha elkészül és a netre kerül, akkor mi is lépjünk és akadályozzuk meg.

Azonnal. 

Hogy mik a veszélyei a gyerekfotók netes megjelenésének, erről majd egy másik posztban lesz szó. 

(Fülöp Hajnalka)

VR, AR és hologram(!) a nemlétező tanteremben

A jövő iskolája a virtuális-, a kiterjesztett- és a holografikus oktatásról szól - részben már ma is. Sőt, talán mindig is erről szólt!

Van abban valami kellemesen bizsergető misztikum, hogy egyes ősi eszközök modern megfelelői mennyire hasonlítanak egymásra - gondoljunk csak a jó száz- százötven évvel ezelőtt használt palatáblára és egy mai tabletre! Még a használatuk is hasonló, a pala minden egyes letörlése után újabb "oldal" tölthető be, rajzolható meg.

A múltba és a jövőbe vezető idővonalak ennél nagyobb intervallum esetén is keresztezhetik egymást, összecsenghetnek. Amikor még eszközök sem voltak nagyon, ember őseink a képzelet erejével formálták tanmeséiket a törzs ivadékainak okulására. A holnap iskolájában szintén eltűnhet az eszközök nagy része, integrálódhat egyetlen sisakba is például, hogy a tanulók köré varázsoljon bármilyen megjeleníteni kívánt történetet, tananyagot. 

A műsorunk alábbi videófelvételében tekerj 2 perc 1-hez és nézd meg te is a jövő iskolatábláját!

Noha sokan keseregnek azon, hogy közben pont a képzelőereje satnyul el így a gyerekeknek, ez korántsem biztos, hogy így van. Míg az ős-tanító tulajdonképpen ugyanazt a mesét adta tovább, amit neki is tanították korábban, a jövő nebulója interaktív módon maga is tovább szőheti, saját fantáziája szerint alakíthatja akár a kapott tudást, amely ráadásul visszahathat a tanítóra és a többiekre is. 

A Microsoft régóta törekszik rá, hogy ehhez az új szemléletmódhoz minél alkalmasabb szoftvereket és hardvereket gyártson. Legújabb fejlesztésű segédeszközük a Mesh, a Hololens evolúciójának következő lépcsőfoka, melynek segítségével nem csak szemlélői lehetünk egy kiterjesztett valóságnak, hanem magunk is belenyúlhatunk, formálhatjuk az így megjelenített tartalmakat, miközben megszabadítjuk a diákokat a lexikális tudás szinte teljesen feleslegessé vált memorizálásának kényszerétől - és undorától. 

mesh.jpg

Így válhat az oktatás a jövőben megint azzá az izgalmas, szórakoztató mégis hatékony, sőt, könnyed, játékos tanulássá, amilyen réges-rég is volt, amikor a vadállatokat eljátszó öreget kacagták körbe a törzs apróságai a tábortűz mellett, szinte észrevétlenül gyarapodó bölcsességgel. 

(Réz Betyár Gábor)

OKTONDI, azaz Oktatás Online Digitálisan

A diákok is tudnak segíteni a tanároknak

Lassan elkezdhetjük levonni az elmúlt egy év tanulságait a koronavírusos járványról. Számomra például az az egyik nyilvánvaló összefüggés, hogy a közoktatás tananyagában van egy óriási hézag, amikor a vírusokhoz és a járványok témájához érünk. Tartsa fel a kezét az, aki emlékszik arra, hogy tanult bármit a pandémiáról, hullámokról, platózásról, egyáltalán vakcináról (az mRNS és a vektoralapú vakcinákat pedig végképp ne említsük, mert az még viszonylag friss tudás az orvostudományban is…) a gimiben vagy a szakközépiskolában. Hát az elmúlt egy évben tanultunk - de nem az iskolában! Persze, történelemből emlékezhetünk a nagy középkori pestis járványokra, vagy a 100 évvel ezelőtti spanyolnátha járványra, de valahogy úgy, hogy ezeket már régen magunk mögött hagytuk… Remélhetőleg az oktatással foglalkozó szakemberek az elmúlt egy évben belátták, hogy ezzel a tematikával igenis foglalkozni kell, hogy ne legyen ekkora tudatlanság, oltásellenesség, bizalmatlanság az olyan tudásokkal szemben, ami az orvostudomány járványtani fejezetében evidencia. Lám, nem hagytuk magunk mögött a fertőző vírusokat – tehát tanulnunk kell róluk, hogy biztonságosan viselkedjünk a jelenünkben is, pláne a jövőnkben. (És ugyanígy a tananyag egészét is érdemes végiggondolni, hogy mire van/lehet elemi szüksége a XXI. század emberének!)

De a tanulságok között van az is, hogy az oktatás módszereinek reformálásával is foglalkozni kell. Sokaknak furcsa lehet, hogy a digitális oktatás alapvetően nem a világjárvány miatt született (mert már jóval korábban elindult a módszereinek és technikájának kifejlesztése), de azt elmondhatjuk, hogy a világjárvány hihetetlen erővel kényszerítette ki az oktatási rendszer minden részén az azonnali alkalmazását.

A digitális oktatásról szóló műsorunkban (a 18. perctől) hallható Molnár Janka Sára, az OKTONDI vezetője - érdemes meghallgatni:

Azt is megjósolhatjuk, hogy a pandémia időszakának lezárása után az oktatás világa megtart majd sok mindent ebből a mostani időszakból, mert a digitális oktatás egy csomó előnyt és lehetőséget jelent tanárnak és diáknak egyaránt. Érdemes tehát összegyűjteni az elmúlt év tapasztalatait és minél több módszert átültetni a gyakorlatba.

A műsorunkban egyébként Horváth Ádám, a Makerspace pedagógiai igazgatója elmondta, hogy éppen abban történik az egyik legnagyobb változás, hogy a diák aktív részesévé válik az oktatásnak, nem csupán passzív befogadóként hallgatja az órákat. A legtöbb ismeretet ugyanis azok a tanulók sajátítják el, akik maguk is részt vesznek a tananyaguk létrehozásában.

molnarjankasara.jpgA képen Molnár Janka Sára, a PosztmodeM Antivírus 2021. március 30-i műsorában

Bő egy évvel ezelőtt egy óriási összefogás történt, amikor bevezették a digitális oktatásra átállást felkészülési idő nélkül, azonnal. Erről szól az OKTONDI egyetemista csapatának története: Molnár Janka Sára és csapata elhatározta, hogy márpedig nem hagyják magukra a pedagógusokat, és segítenek nekik a maguk lehetőségeivel, tudásával, módszereikkel. Rendszerező munkájuk eredménye egy jól használható tananyag-bázis lett, amivel rövid idő alatt több tízezres látogatottságra tettek szert. Jankáék példamutató dolgot csináltak: a hirtelen keletkezett igényre azonnal megoldást szolgáltattak (OKTONDI webhely) és ezzel bemutatták, hogy a diákok igenis tudnak segíteni a gyakorló pedagógusoknak.

(Szilágyi Árpád)

Digitális cseresznye a tortahabon, avagy mi az az alkotó pedagógia?

Feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik, de mégis sikerült egyensúlyt kialakítani a fizikai világ, és annak digitális leképeződése között,méghozzá az alkotó pedagógia nevű módszerrel.
Horváth Ádám, a Makerspace szakmai vezetője beszélt erről a digitális oktatásról szóló PosztmodeM műsorban.

Kattints a videóra és tekerj a 8. perchez, ott kezdődik a High Tech Suliról és az alkotó pedagógiáról szóló beszélgetés:


A mai szülők és nevelők korosztályába tartozók számára megoldandó probléma, hogy nincs megélt élményük gyerekként a digitális világról, de digitális világban nevelődő csemetéket kell vezetniük ezen az úton.
Itt megoldást az jelenthet, ha részt veszünk a gyermekünk, tanítványunk digitális életében, bevonódunk, érdeklődéssel fordulunk ez irányba és közös felfedezésként éljük meg velük az ottani tudásokat.

alkoto_pedagogia.jpgA képen Polgár Bettina Kitti matematika tanár látható, a műsorban említett hévízgyörki "High Tech Suliból"

Merthogy a micro:bit-ek, 3D nyomtatók, robotok, mikrokontrollerek és egyéb csodálatos eszközök és módszerek mind azt teszik lehetővé, hogy a gyermekek, fiatalok - és mi magunk is - tanuljunk, ezáltal jobban alkalmazkodjuk a XXI. századi követelményyekhez.

Gyakorló szülőként én ezt úgy vettem észre, hogy ahány dolgot megismerünk, felfedezünk, az mindig egy újabb ajtót nyit egy újabb különleges világra, ahol akár varázslatosnak is tűnő dolgok várnak ránk. Ilyenek a kiterjesztett valóság applikációk, a virtuális világok és a mindezekbe való aktív beavatkozási, alkodási lehetőségek.
Hogy mindez még olyan készségek, képességek kifejlesztését is magával hozza, mint a csapatjátékosság, a kooperativitás, a hatékony kommunikáció vagy az algoritmikus gondolkodás - mindez már hab a tortán.
Vagy cseresznye a tortahabon :)

(Fülöp Hajnalka)

Elindultunk a Clubhouse-on! Gyertek, korai használók!

Az első műsorunk vendége egy marskutató hölgy volt

Március 9-én számoltunk be a Clubhouse felpezsdüléséről, és két héttel később már mi magunk is jelentkeztünk ezen az új közösségi platformon élő adással. Ez gyors indulás volt!

Érthetően, hiszen a PosztmodeM műsor elevenjébe vág, hogy ilyen csatornán jelen legyen, akkor is, ha jelenleg csak iPhone és iPad készülékekkel elérhető ez a "virtuális hangszínpad". A Clubhouse pörög felfelé, és egyre népszerűbb, több mint kétmillió felhasználója van már.

Idézzük fel: ebben a műsorban mutattuk be a Clubhouse-t, tekerj 1 perc 18-hoz:

Március 23-án este már össze is hoztuk az első élő adásunkat a Clubhouse-on (azon belül az Alibi hotel nevű klubházban található PosztmodeM szobában), mégpedig az egy hónappal korábbi "űrtech"-műsorunk szakértő vendégével, a bájos és felkészült Pál Bernadett marskutatóval. Éreztük a Mars-leszállás utáni műsorban is, hogy Berni ügyesen nyilatkozik a műsorban, valószínűleg sok érdekeset mond majd el egy egyórás Clubhouse műsorban is... És tényleg!

Felvettük ezt az első műsorunkat és elérhetővé tettük. Íme:

Ráadásul kapásból egy technikai érdekességgel indultunk, hiszen vendégünket - mivel Android telefonja van  - úgy kapcsoltuk be a Clubhouse élő adásba, hogy az Skype-vonalát összekötöttük egy iPhone készülékkel. A másik technikai érdekesség, hogy rögzítettük is saját technikánkkal a beszélgetést (ez a lehetőség nem áll rendelkezésre a Clubhouse szolgáltatásban) - annak érdekében, hogy a szó ne szálljon el, hanem itt a neten megmaradjon.

Az űrtech műsorunk, amiben Pál Bernadett először vendégeskedett nálunk, itt található:

A tervünk az, hogy rövidesen folytatjuk a PosztmodeM szoba műsorát: legközelebb március 30-án, kedden 20 órától vendégünk lesz Horváth Ádám, a digitális oktatás és az alkotó pedagógia szakértője (mindezt úgy, hogy aznap vesszük fel a témakörről szóló látható rádiós műsorunkat is).

Ráadásul március 26-án pénteken már az Alibi hotel egy másik szobája is megnyílt: az ITBN szobában beszélgettünk "Képhamisítás, virtuális celebek - bedőlünk-e neki?" címmel a CG és a deepfake társadalmi hatásairól, kérdéseiről Horváth Evelin Linával, a Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány doktori iskolának hallgatójával és Mezriczky Marcellel, aki deepfake kutató, a Kommunikáció és Médiatudomány szak mesterszakos hallgatója.

(Szilágyi Árpád)

Ps:
Ha tetszik, amit csinálunk, akkor gyere és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, itt: 
https://www.youtube.com/PosztmodeM 

A Naprendszer legfantasztikusabb robotjai

A maga két és fél milliárd dolláros árával minden idők egyik legdrágább tudományos műszeregyüttesét üdvözölhetjük a Marson nemrég landolt Perseverance-ben, amely sok szempontból világelső. Például ez az első rover, amely egy mini helikoptert (Ingenuity) is magával vitt. A repülő eszközt a napokban tesztelik a Jet Propulsion Laboratory szakemberei, ezúttal már élesben.

De Percy magában is rekorder: most először láthattunk videófelvételt a leszállásról, most először hallhattuk bolygószomszédunk ritka légkörének hangjait, és először láthattunk valódi színes felvételeket egy másik égitestről - ezeket mutattuk be adásunkban.

Az alábbi videóban 30 perc 6-nál mutatjuk meg a két robotot, Percyt és ALPHRED2-t - kattints és tekerj oda :)

Ám a Földön mindeközben újabb, és talán még fantasztikusabb robotok készülnek a jövő kihívásaira. Bízvást állíthatjuk, hogy a legszokatlanabb formájú és funkciójú gépek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Robot Mechanikai Laborjában (RoMeLa) készülnek egy istenáldotta tehetség, dr. Dennis Hong mérnök professzor vezetésével, akit a Washington Post nemrég nemes egyszerűséggel csak a robotgyártás Leonardo da Vincijének nevezett.

Műsorunkban bemutattunk egy igazán különleges példányt, Alphred2-t, amely minden eddigi mozgásformánál különösebb módon közlekedik, négy végtaggal, amelyek a járáson és ugráson kívül még egy sor egyéb funkcióra is alkalmasak, ezeket mutattuk be Kütyü Híradó rovatunkban. (Ha magára a professzorra is kíváncsiak, akkor megsúgjuk, hogy ő harmadik az igencsak meglepő, robotja után békaügetésben ugráló alkotócsapatban. �)

(Betyár)

Indul a „házi” kvantumszámítógépek kora

Tegyük egy kicsit megfoghatóbbá a kvantumszámítógépek témáját! Először is: a lézerfény, az elektronmikroszkóp, a félvezetők (tehát lényegében minden jelenlegi elektronikai eszközünk) annak köszönheti a létét, hogy a modern technológia átültette a gyakorlatba a kvantumfizika felismeréseit. Ebbe a sorba illeszkedik a kvantumszámítógépek jelenlegi „tobzódása”.

Az alábbi műsorunkban 14 perc 26-tól beszélgetünk a SpinQ Gemini nevű új, "házi" kvantumszámítógépről:

Ez a tényleg forradalminak nevezhető időszak egy évtizeden belül dollármilliárdos ipari szegmenssé válhat az újabb elemzések szerint. Ahogyan a távközlés vagy az eddigi számítástechnika átszőtte az életünk minden területét, pontosan úgy hódítja majd meg a kvantumszámítástechnika és -kommunikáció is a gazdasági folyamatokat, a kiberbiztonsági és hadiipari területet, az energetikát, sőt, az egészségügyi szolgáltatásokat és más szolgáltató szektorokat is.

Gyorsak a mai számítógépeink is, de bizonyos feladatokat mégsem tudnak elég gyorsan megoldani. Ezért kellenek a kvantumszámítógépek, és ezért zajlik őrült verseny a jól használható, valódi kvantumkomputer megalkotásáért. Ráadásul a működés gyakorlati alapelve sem olyan egyértelmű még, mint a hagyományos számítástechnikában. Ezért az alapkutatástól a gyártásig a teljes kutatás-fejlesztési folyamat alakul még a kvantumszámítógépek fejlődésének jelen szakaszában.

Eközben tudunk már szolgáltatásként elérhetővé tett kvantumszámítástechnikai erőforrásról is. A kanadai D-Wave nevű cég tavaly októberben közölte, hogy elérhetővé tette cégek és szervezetek számára az új, Advantage névre keresztelt kvantumszámítógépét. A masina 5000 qubitet képes kezelni. A kanadai szolgáltató ráadásul a nyilvánosság elé tárt olyan „kézzelfogható” eredményeket is, amelyeket a partnerei értek el az Advantage bérlése során: egy élelmiszerkereskedelmi cég például az üzleti működését optimalizálta, az egyik nagy német autógyártó jobb autófestési rendszert dolgozott ki az Advantage géppel, egy másik szervezet pedig új fehérjéket dolgozott ki.

És most jön a „házi” kvantumszámítógépek kora! Kettő darab qubitet tud kezelni a SpinQ Gemini nevű kínai kvantumszámítógép, ami már 50 ezer dollár körüli áron, azaz az eddigi kvantumszámítógépekhez képest rendkívül olcsón elérhető (az előbb említett Advantage ára 10 millió dollár). A gép képességei leginkább arra jogosítják fel, hogy demonstrálja a kvantumszámítástechnika megoldásait, például oktatási intézményekben. A működést a nukleáris mágneses rezonancián (NMR) alapelve biztosítja. A leegyszerűsített megközelítés ellenére a SpinQ számítógépével gyorsabban lehet keresni az adatbázisokban.

süti beállítások módosítása