Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról

PosztmodeM

A saját számítógép ígérete: 40 éves a ZX81

2021. március 14. - Posztmodem

A csodálatos '80-as évek egyik legjobb fejezete az a sikersztori sorozat, ami a számítógép (lásd még: mikroszámítógép, házi számítógép, iskolai számítógép) tömeges elterjedését jellemezte az évtized elejétől kezdődően. Egyre több családnál jelent meg a lakásban valamilyen számítógép. E sorok szerzője az ország keleti felében, tinédzser korában sokáig csak remélhette, hogy egyszer majd lesz neki is saját számítógépe (lett is, a rendszerváltás után évekkel...), de azért itt-ott találkozhatott a kora '80-as évek mikroszámítógépeivel is. Jellemző a korszakra, hogy a városkánk egyik mezőgazdasági termelőszövetkezete hirdetett meg Basic-tanfolyamot (fiatalabbak kedvéért: a Basic egy magasszintű programozási nyelv, ami éppen azt jelenti, hogy nagyon egyszerű a programozás alap fogásait elsajátítani, megalapozni általa), amely tanfolyam legnépszerűbb része persze az volt, amikor a Commodore 64-esen előkerültek a jópofa játékprogramok... De nem sokkal később az általános iskolában is feltűnt az egyik magyar házi számítógép, a TV Computer, illetve ezt megelőzően - már nem igazán emlékszem, hogyan - egyszer pár napig kölcsönben volt nálunk, otthon egy Sinclair ZX81-es számítógép...

Legutóbbi műsorunkban, Képes Gábor digitális muzeológussal idéztük fel a tenyérnyi gép emlékét. 20 perc 57-nél kezdődik a ZX81-ről szóló rész:

A kicsike gép delejes hatású volt. A fekete-fehér tévénkhez is hozzá lehetett kapcsolni (magának a ZX81-nek sem voltak színei, tehát a fekete-fehér pont ugyanazt jelenítette meg, mint egy színes tévé), és már indult is a nagy kaland: saját programot írni, ami a képernyőn jelenik meg - ez addig egy teljesen ismeretlen élmény volt! De több kellett! Mire lehetne használni ezt az 1 kilobájt memóriával ellátott kis gépet még?... Bár a ZX81 nem jeleskedett nagyon a hihetetlen grafikai képességekkel (a képernyőn mindössze 64x48 pixelt volt képes megjeleníteni), de mégis pontosan ez, a grafikai lehetőségek kezdtek el izgatni. Így ötlött fel, hogy készítek egy Magyarország térképet (de legalább ország körvonalat) a képernyőre: a húgommal kifejlesztettük a szkennelés korabeli, manuális változatát, mégpedig milliméter papír átlyukasztásával, ami segített a képpontok koordinátáinak meghatározásában. Pár órányi ügyeskedés után a projekt sikeres volt, a tévé képernyőjén sikerült megrajzolni Magyarország körvonalait... mindez 11-12 évesen, segítség nélkül szép munka volt...

Boldog születésnapot, Sinclair ZX81! 

Miért sikeres a Clubhouse?

Azért a tömegkommunikáció világa időnként képes meglepetéseket okozni. Évtizedek óta sulykolják a tévések, hogy csak a televízió az igazán tömeges média – ennek ellenére a rádió töretlenül népszerű platform Magyarországon is. Sőt, tizensok év után idehaza is érzékelhető valami igényféleség a rádiós tartalomszolgáltatásra hasonlító podcast világban is – bár ez a terület a nyugati világban, főleg Amerikában már jóval korábban népszerűvé vált és termőre fordult.

(Érdekes lesz tőlünk olvasni erről, akik évekkel ezelőtt elindultunk a látható rádió irányába, amiről most is leírjuk, hogy a látható rádió nem a tévével egyenlő, mert a látható rádióban a hang az elsődleges és a kép csak kiegészítő, a tévében pedig pont fordítva van. Szóval az, hogy mi látható rádiót csinálunk, pont azt húzza alá, hogy továbbra is hiszünk a rádiózásban, abban, hogy a tartalmat elsősorban hangban juttassuk el a közönséghez.)

cover_clubhouse.jpg

A Clubhouse nevű applikáció tehát a mostani apropó, amiért erről a témáról érdemes gondolkodni. A szolgáltatás létezése, sőt, pár hete megfigyelhető „berobbanása” azt mutatja, hogy a rádióhallgatáshoz hasonló élethelyzet a XXI. században is népszerű, illetve életképes. A Clubhouse-t elindították már majdnem egy éve, de valójában csak 2021 elején ugrott meg a felhasználók száma, mégpedig akkor, amikor Elon Musk, a szinte már celebszintű vállalkozó-sztár (Tesla, Space-X stb.) elfogadta a meghívást, hogy részt vegyen egy Clubhouse beszélgetésben, a közönség pedig nem csak hallgatja élőben, de még akár hozzá is szólhat, vagy kérdezhet a vendégtől. Később Bill Gates is elvállalt egy beszélgetést, aminek az elején persze megkapta a kérdést, hogy ha a Clubhouse-t csak iOS rendszerrel (tehát iPhone-nal vagy iPad-del) lehet használni, akkor Bill Gates, a Windows-világ atyja is egy Apple telefonnal rendelkezik? (Elmondta, hogy Android készüléket használ, de a beszélgetést természetesen megoldották egy iPhone-nel…) Szóval nincs kétségem, hogy a közönség számára ismert személyek meghívása a Clubhouse népszerűségének egyik titka.

Persze a kétmillió felhasználó akkor is elég nagy tömeg, ha néhány hónap alatt gyűlt össze, több vállalkozó már látja is a rendszerben a közeljövő új Facebookját, mivel közösségi szolgáltatás ez is: a Clubhouse név is azt mutatja, hogy tematikus klubházakat lehet szervezni, amikhez pont úgy lehet csatlakozni, mint a Facebook-on egy csoporthoz vagy oldalhoz, a klubházakon belül pedig szobákat indíthatnak a szerepelni vágyó beszélők. A szoba elnevezés egy kicsit megtévesztő, mert a klubházban létrehozott szobák csak addig léteznek, amíg a beszélgetés tart, utána eltűnnek a semmibe. (Valójában a virtuális szoba itt virtuális beszélgetést jelent, és csak azért érdemes a szoba analógiát használni, hogy el tudjuk képzelni. A beszélgetéshez lehet csatlakozni, de ott is lehet hagyni, pont úgy, ahogy egy szobába bemehetünk és onnan kijöhetünk.)

A Clubhouse „műsorszolgáltatása” nem folyamatos és – legalábbis egyelőre – nem is figyelnek arra, hogy egy-egy beszélgetés ne ütközzön a másikkal időben, ez a jellemző tehát megkülönbözteti a rádiós műsorszolgáltatástól. Adódik, hogy a szakmai konferenciák is jó analógiaként szolgálnak, de rá kell jöjjünk, hogy egy konferencia „műsorrendje” is közelebb van a rádiós tartalomszolgáltatás szerkezetéhez, mivel az előadások és pódiumbeszélgetések egymás után, lineárisan következnek. Ráadásul egy Clubhouse szobát (beszélgetést) bármely felhasználó elindíthat, ebben a tekintetben tehát leginkább a podcast megoldás juthat eszünkbe, mivel régóta bárki indíthat podcastot – függetlenül attól, hogy megvan-e hozzá az ötlete, a felkészültsége vagy a technikai háttere.
A Clubhouse beszélgetéshez semmi más nem kell, csak belépni a szolgáltatásba és egy jó headset-tel, meg az iPhone felületével kiválóan moderálni lehet egy szobát.

A többmilliós közönség jelenleg tehát iPhone-felhasználókból áll. Elindult persze a hackelés is, és létrehoztak egy olyan külső alkalmazást, amivel Android telefonnal is hozzáférhetővé vált a Clubhouse, de a szolgáltatás vezetői hamar letiltották a lehetőséget. Egyébként a Clubhouse saját leírásában olvasható, hogy dolgoznak azon is, hogy kinyissák a platformot a szélesebb közönség előtt, és ez ebben az esetben nyilvánvalóban az Android applikáció elkészítését és közzétételét jelenti előbb-utóbb.

A jelen az, hogy egyre több tematikus klubház, azon belül szoba indul a Clubhouse-ban, jelenleg már a magyar felhasználóknak is van egy találkozóhelye a rendszerben (pár napja nyílt meg a lehetőség).

A legutóbbi műsorunk elején Keleti Arthur mutatta be a szolgáltatást hangban és képben is, az alábbi videónkban kb. 1 perc 19-nél indul a bemutató:

Űrtech-sztorik IV.: Greta Thunberg és a Marsra költözés

Közeleg az igazi űrturizmus korszaka! De azért bennünket is meglepett, hogy éppen a svéd klímaaktivista készít a marsturizmushoz reklámot...

greta_thunberg_mars.jpg

Egyelőre persze a nagyon gazdag és nagyon bátor űrturisták kalandja ez sok pénzért - de az ismert svéd klímavédő aktivista, a még idén is csak 18 éves Greta Thunberg egy szatirikus reklámklippel szeretné elgondolkodtatni az emberiséget annak kapcsán, hogy egyre megvalósíthatóbbnak tűnik az emberes marsutazás is. A klip olyan, mint egy hollywoodi film trailere: hatásos és a végén le is száll az űrhajónk a Marson. Az igazi üzenet azonban ekkor következik...

A lentebbi műsorban 55 perc 30-nál kezdődik ez a rész!

A klip után elmondja véleményét Pál Bernadett marskutató, csillagász és Pacher Tibor, a Puli Space vezetője.

 

Űrtech-sztorik III.: A magyar Puli Space 225 ezer dolláros díja

Mondhatjuk, hogy szimatot fogott az űrkutyus, mivel a magyar Puli Space Technologies elindult a NASA műszerfejlesztési pályázatán és nyert!

pulispace_plws_nasa.jpg 

Legutóbbi, magyar és nemzetközi űrtechnológiákkal foglalkozó különkiadásunk világszinten is legsikeresebb magyar vendége Pacher Tibor, a Puli Space Technologies vezetője volt, akinek az elsők között gratulálhattunk a NASA pályázatán 225.000. dolláros pénzdíjat nyert vízszimatoló berendezésük (Puli Lunar Water Snooper) okán. Így aztán büszkeségtől elhomályosult tekintettel hallgattuk a Magyar Űrkutya gazdájának sztoriját a szerkezet megtervezéséről, sőt egy animáció mutatta be a működést is, hogy milyen adatokból áll össze a víz detektálása. Közben azt is láthatjuk, hogy holdbéli tájat még a Soroksári dűlőn is lehet találni, ahol a holdjáró rover a 40 fokos lejtőn is biztonsággal fel-, sőt le tud menni.

Az alábbi videóban a 36. perctől indul az interjú Pacher Tiborral:

Űrtech-sztorik II.: Terraformálás magyar módra

Különös módon sikerült műsorunk szakértő vendégét megismerni.

Szerkesztőnk, Réz Betyár Gábor egy közösségi oldalon figyelt fel a Genesis Sustainable Future Ltd. marsi terraformálásról szóló posztjára, ám mivel nem nagyon hitt a dologban, savanyúan odaszúrt egy cinikus megjegyzést ("a Marson a mágneses burok hiánya miatt sajnos úgyis elszökik minden oxigén. azért sok szerencsét, térjünk vissza rá tízezer év múlva!") .

genesis_v.jpg

Csakhogy legnagyobb meglepetésére udvarias válaszban reagált rá a cég ügyvezető igazgatója, Prof. Dr. Mátyás Bence, melyben kifejtette, hogy ők elsősorban a talajmikrobákat szeretnék elterjeszteni. Ez kollégánkat arra ösztönözte a "gentleman's agreement" jegyében, hogy bocsánatkérésképpen meginvitálja őket hozzánk. Jól tette - mindannyian gazdagabbak lettünk egy hihetetlenül fantasztikus és meglehetősen alapos módon végiggondolt tudományos ötlettel. Ami nemsokára akár szárba is szökkenhet..

Így került a műsorunkba a marsi terraformálás témája és Mátyás Bence be is mutatta (a lenti videóban 22 perc 5 mp-től) a marsi talaj terraformálásának általuk kifejlesztett ötletét és eszközeit...

Űrtech-sztorik I.: Lány a Marson

Bárki is úgy gondolná, hogy az űrkutatás mennyire férfias dolog, egyre több (és szebb) példát láthatunk rá, hogy nők is szívesen képviseltetik magukat technológiai tudományterületeken is.

berni.jpg

Nekünk is az a szerencse adatott, hogy találkozzunk az egyikükkel, mivel a múlt héten történelmet író Mars-szonda, a Perseverance leszállását bemutató virtuális űrutazásunk során "stewardess-ünk" egy bájos ifjú hölgy, Pál Bernadett marskutató, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza volt, aki egészen az adás végéig elkísért bennünket.

Berni felkészültsége ifjú kora ellenére egyszerűen fantasztikus: mindent tudott nem csak az amerikai, de a szintén történelminek nevezhető arab és kínai űrmisszókról is, és a NASA szondájával kapcsolatban is teljes értékű felvilágosítással szolgált, a landolási helyszíntől kezdve, Percy műszerezettségén át, a küldetés összes célkitűzéséig bezárólag. Nem is maradt bennünk hiányérzet - csak amikor el kellett búcsúznunk tőle...

Ha túlzásnak tűnnének ezek a szavak, csak nézzenek bele az adásba.

Marspályázat 3D nyomtatással

A Naprendszer bolygóinak kolonizálása immár nem sci-fi: a NASA szakemberei szerint a jelenünkben létező technológiákkal megvalósítható a Hold vagy a Mars felszínén az emberlakta bázis. Pályázatot hirdettek tehát, ami arra fókuszált, hogy az idegen bolygó felszínén található nyersanyagok (pl. a felszíni kőzetek) felhasználásával és 3D nyomtatási technológiával tervezzék meg az emberi lakhely kivitelezését. Csizmazia Tibor a Kütyühíradónk közben elmondta, hogy mindebben mi lehet majd a robotok szerepe. 

Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

Az önvezető sportkocsinak testvére a raktáros robot?

A Stanford tesztvideójában láthatunk egy kicsi kocsit, ami újra száguld, méghozzá ember pilóta nélkül, teljesen önvezető módon. Vajon ez az autó robot? Aztán következik egy furcsa, madárszerű raktári robot a Boston Dynamics friss fejlesztései közül, ami az egyensúlyozást egy látványos mozgáskultúrával valósítja meg. 

Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

Nyelvoktató robot, óvodai robot - a jó példák

Kiválthatják-e a robotok a pedagógusokat? Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője szerint nem, viszont a robotok nagyon hatékonyan tudnak segíteni az oktatás bizonyos fázisaiban. Nézzük a példákat! 

Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

Robotok a svéd iskolában

Mi lesz abból, ha egy színész-informatikus végzettségű magyar szakember egy svéd iskola napközis foglalkozása keretében beöltözik robotnak és a gyerekek utasításait végrehajtva tanítja a blokkprogramozást? Hát persze, hogy régi barátunkról, Matolcsi Ferkóról van szó, aki Skype-vonalon jelentkezett be és el is mondja, mi történt...

Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

süti beállítások módosítása