Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról

PosztmodeM

Mit figyel a magyar GRBAlpha műhold?

2021. szeptember 14. - Posztmodem

cover_720p.jpg

Ismerkedjünk meg a jelenleg is az űrben működő magyar kockaműholdakkal! A GRBAlpha nevű kocka már szolgáltatja az adatokat az űrből: az elsődleges cél az, hogy az ún. gamma-felvillanásokat képes legyen detektálni. Pál András tudományos főmunkatárs avat be bennünket a GRBAlpha műholddal kapcsolatos megfontolásokba. A tudós-szakembertől hallhatunk az összeolvadó neutroncsillagok gammafelvillanásairól és arról, hogy mindez hogyan függ össze az oroszok atomrobbantásaival.
Az alábbi videóban tekerj 14 perc 19-hez!

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: 

https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

Kocka-sztori: a plüssjátékoktól a könnyfakasztó megsemmisülésig

 

cover_kockasztori_720.jpg

Honnan jönnek a kockaműholdak? Pál Bernadett bemutató csillagász utánanézett, hogy miért éppen ekkorák a cubesat-szabványnak megfelelő műholdak, és arról is beszél, hogy a miniatürizálás nem állt le, mert egyre kisebb kockák várhatók. Pál András, a magyar GRBAlpha kockaműhold egyik fejlesztője, tudományos főmunkatárs pedig elmondja, hogy mire kell ügyelni egy hasonló műhold készítésekor. Szóba kerül az első magyar kockaműhold, a MaSat-1 és annak érzelmes búcsúztatása is. Bevezetés a kocka-történelembe...

Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira: https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

 

A magnókazetta reneszánsza

Az X generációsok '80-as évekbeli alapélményei közé tartozik a magnókazetta. Az akkori viszonyok miatt sokan vettünk fel zenét a rádióból kazettára, vagy éppen másoltunk át nagylemezeket, sőt ha nem volt más lehetőség, akkor átjátszottuk egyik kazetta tartalmát a másikra. Egyébként ez utóbbi indokolta a duplakazettás magnók elterjedését is: a másolás miatt, hogy barátainknak, ismerőseinknek, rokonainknak is lehetővé váljon a hangfelvétel meghallgatása. Ez az az időszak, amikor még az MP3 formátum sem létezett (nemhogy streaming...), sőt a hangkártyák sem, sőt a PC-k sem voltak még elérhetők a tömegek számára, az internetről is csak pár évvel később ismerkedtünk meg...

Ami tehát a mai tizenéveseknek a streaming/YouTube/Spotify, az nekünk a magnókazetta volt, amivel egymás között terjeszthettük a zenét és más hangfelvételeket. E tinédzserkori élmények lehetnek az okai annak, hogy manapság elképesztő nosztalgia hullámok veszik körül ezt a formátumot: pezsegnek a Facebook kazettás csoportjai, sokezer forintért lehet hozzájutni a - főleg bontatlan csomagolású, márkás - kazettákhoz, megy a csere-bere, annak ellenére, hogy a digitális világ mára kiszorította ezt a formátumot, a tömegtermelés korszaka már lezárult.

Ezért is volt meglepő számunkra, amikor hírét vettük, hogy az egyik legismertebb kazetta márka, a japán Maxell cég újra gyártott új kazettákat, mégpedig tavaly év elején, még a járvány kitörése előtt. Fel is vettük a kapcsolatot a cég magyarországi képviseletével, hogy megtudjuk, igaz-e a hír. Werner János, a cég munkatársa vállalkozott arra, hogy utánanéz az értesülésnek és a cég nevében elmondja, amit megtudott. Hogy miképpen jön szóba a beszélgetés közben George Michael, Madonna, a Pearl Jam, a Van Halen, valamint egy nagyon híres reklámfigura (ma már mémnek is mondhatnánk), az a videónkból kiderül:

 A magnókazetta és a populáris kultúra tehát sok szálon kapcsolódott össze egymással. Hogy folytatódik-e a manapság tapasztalható különös reneszánsz, hoz-e felpörgést újra (például gyártanak-e újra a nagy márkák, a TDK, az AGFA, a Scotch, a Sony, és persze a Maxell tömegesen kazettát) azt rövidesen érzékelhetjük majd.

Persze, amit sok X generációs kortársunk a kazetta előnyének érez, például a kézzelfoghatóság és könnyű kezelhetőség (akkor is kéznél van, ha a net nem működik...), azt a mai tizenévesek ósdi hátránynak is láthatják, mert egy kazettát például nem lehet átküldeni a neten...

A kazetták és a magnók világa viszont sok érdekességet tartogat számunkra és mi arra gondoltunk, hogy szívesen vissza-visszatérünk a témakörre, az analóg magnókazetták és magnódeckek témájára. Íme, tehát a második kazettás magnós műsorunk teljes felvétele:

Ha tetszett a poszt és a műsor, akkor kérlek, iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira itt:
https://posztmodem.blog.hu/2021/05/16/iratkozz_fel_a_posztmodemre

(Szilágyi Árpád)

 

A magnókazetta és az érzelmi szálak

A magnókazetta egy önmagán túlmutató társadalmi jelenség. Túlhaladott technológia, hiszen a gyártás évekkel ezelőtt leállt és dominánssá vált a digitális hangrögzítés és zenehallgatás. Mégis a kazetta manapság is sok ember (főleg az X generációsok és esetleg az ő szüleik) szívét dobogtatja meg. A Facebook-on, illetve az apróhirdetési webhelyeken elképesztően magas árakon lehet hozzájutni eredeti, márkás kazettákhoz (főleg, ha az eredeti csomagolásban találhatók) és sokan csereberélnek régi kazettákat, felújíttatják a régi magnót, vagy éppen keresgélnek olyan típust, amit 30-40 éve nem vehettek meg... Vajon miért?

Részben erre a kérdésre is kerestük a választ és a magyar főváros VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 11-ben található Hi-Fi boltban Benács Józseftől kaptunk is egy instant választ: a gyermekkori álmokat keresik sokan, amikor a kazettás magnókat keresgélnek az üzletben. Mint az egyszeri kislány, aki a nem túl jómódú családjában nem kaphatta meg a szép, színes ceruzákat és most, pár évtizeddel később, már nyugdíjasként veszi meg magának a 24 színű színes ceruza-készletet...

De sok más válasz is kiolvasható legutóbbi műsorunkból, ami a magnókazettákról, és a kazettás magnókról szólt (újra, hiszen tavaly júliusban már volt egy kazettás műsorunk).

A műsorunk felvételében például 19 perc 35-nél kezdődik az a rész, amiben mutatunk olyan kazettás magnódecket is, amit idén dobott piacra a nagynevű gyártója:

Mit árul el tehát a társadalomról a kazettákhoz és a kazettás magnókhoz fűződő érzelmes, nosztalgikus viszony? Például azt, hogy a tinédzserkori élmények nem olyan könnyen meghaladható hatások, hiszen még a hanghordozókat is szeretjük. A magnókazetta ráadásul azt a fejlődést hozta több mint 50 évvel ezelőtt, hogy a hétköznapi ember is a kezébe kapott egy igazán hordozható hanghordozót, amire hangfelvételt készíthetett (pl. a családban a kisgyerek hangját rögzíteni, vagy éppen rádióműsort felvenni) - az összes technológiai hibája ellenére is rengeteg hangzó értéket sikerült így megmenteni az eltelt fél évszázadban.

A mi jóslatunk tehát az, hogy még sok évig visszhangzik majd a társadalomban a magnókazetta és a kazettás magnó világa, és így sokáig kerülnek elő még érdekességek.

(Szilágyi Árpád)

 Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira!

Gyönyörű magyar számítógép: a Primo!

A '80-as évekre sokan a mi X generációnkból részben úgy gondolnak, mint a "Mariahilferstrasse"-beszerzések kora, amikor - mondjuk úgy - szürke importtal behozhatott a magyar Bécsből olyan nyugati árukat, amiket még a Kádár-korszak utolsó harmadában sem lehetett itthon kapni. Vagy lehetett, csak éppen aranyáron, és ezért megérte kimenni az osztrák fővárosba megvenni márkáért vagy schillingért a Commodore 64-est, a ZX Spectrumot, vagy a sokféle nyugati audiokazettát, magnódecket, Hi-Fi tornyot, walkmant és a többit...

Pedig a '80-as években már idehaza is fejlesztettek és gyártottak - figyelem, akkori szóhasználat következik! - mikroszámítógépet, illetve házi számítógépet is (utóbbi az angol "home computer" kifejezés tükörfordítása).

Elég hihetetlenül hangzik, hogy ezt az alábbi szép gépet egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben (MGTSZ-ben), illetve annak "melléküzemágában" gyártották Sárisápon 1984-től. Pedig pontosan ez történt! Mi volt az oka ennek? Erről is beszél a műsorunkban a Primo számítógép egyik konstruktőre, Manno Sándor, akivel felidézzük a kort, a sikerélményt, és még a TV Basic műsort is, amiben már használták az első magyar, sorozatban gyártott házi számítógépet, a Primót

Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Az idei első műsorunkat teljes egészében a magyar házi számítógépeknek szenteltük január 19-én és a Primón kívül jónéhány más magyar gyártmányú gépet említettünk meg a Videoton által gyártott TV Computertől a HT-1080Z-n át a Homelab nevű gépig. És közben sikerült megszólaltatni olyan megszállott gyűjtőt és szoftverfejlesztőt is, akiknek mind a mai napig nagyon sokat jelentenek ezek a magyar számítógépek.

Közben a tematika jeles megszállott kutatója, Képes Gábor digitális muzeológus kalauzolt bennünket, és rögtön az elején beavatott abba, hogy ki volt az a kulcsfigura (Simonyi Endre), aki már a hőskorszaknak tekinthető '70-es évektől kezdődően fontosnak tartotta, hogy hazájába, Magyarországra "beszivárogjanak" a házi számítástechnika megoldásai, eszközei, tudásai.

Fontos, hogy a '80-as évek ezen szegletének lenyomatát rögzítettük ezzel a műsorral, hiszen akkor indult el nálunk az a folyamat - részben a magyar gépekkel, részben a Bécsből hazacsempészett nyugati gépekkel -, hogy a hétköznapi halandók is hozzájuthattak saját számítógéphez. A folytatást tudjuk, hiszen a '90-es évek elejétől óriási lendülettel terjedtek el az IBM PC-kompatibilis személyi számítógépek, kiszorítva a házi számítógépeket. A mából visszatekintve ezekre a kis gépekre, teljesen abszurdnak tűnik, hogy néhány tíz kilobájt RAM memóriával, szinte nevetséges képernyőfelbontással és processzor teljesítménnyel képesek voltak értékelhető számítógép-élményt nyújtani.

(Szilágyi Árpád)

**** FIGYELJ CSAK! ****
Iratkozz fel a PosztmodeM csatornáira! Csak néhányat kell kattintanod, nagyon egyszerű!
**** KATTINTS IDE!  ****

 A teljes műsorunk a magyar házi számítógépekről:


Ha tetszik az összeállítás, akkor gyere, iratkozz fel a PosztmodeM YouTube csatornájára! A videoablak bal felső sarkában látható logónkra irányítsd az egérkurzort és a megjelenő sávon a piros FELIRATKOZÁS gombra katt!

Versgenerátor: a gépi véletlen és az emberi kreativitás elegye

E hónapban lenne 85 éves Papp Tibor avantgárd költő, a magyar számítógépes irodalom úttörője. Neki köszönhetjük azt az 1993-ban megjelent Apple Macintosh szoftvert, ami egymás után készíti a magyar nyelvű disztichonokat. 

Ha szeretnéd megnézni működés közben az első magyar versgenerátort, a Disztichon Alfát, akkor a műsorunk alábbi felvételében tekerj 1 perc 45-höz!

A szoftvert egyébként meg lehet találni egy internetes archív oldalon - nekünk egy mai, Windows 10-et futtató PC-n gond nélkül sikerült elindítani a Macintosh emulátorral. Aki saját gépén is látni szeretné a versgenerátor működését, az kattintson erre a linkre bátran: Disztichon Alfa versgenerátor emulátorral.

A műsorunkban Képes Gábor digitális muzeológus adott a bemutató után egy összképet a három évvel ezelőtt elhunyt költőről, Papp Tiborról, közben lehet látni az ún. órakölteményeit és logomandaláit is, sőt megszólal az alkotó is, mégpedig a valóságunk véletlenjeiről és a számítógép által előállított véletlenről mondja el a véleményét.

Kreativitás-e az, amikor a gép az orrunk előtt gyártja az újabb és újabb disztichonokat? Ha abból indulunk ki, hogy a kreativitás az ember sajátja, akkor nem. De ha onnan nézzük, hogy a szoftver megalkotásához szükség volt Papp Tibor kreativitására, játékos költői magatartására, akkor mégiscsak kreativitás, amihez eszközként használta fel a gép beépített véletlenszám-generátorát.

Költészet vagy játék, amit látunk? Az előállított szövegek minden esetben értelmezhetőek, hiszen Papp Tibor úgy készítette el a szoftvert, hogy mindenképpen értelmes szövegek jelenjenek meg a képernyőn, igaz, a konkrétan elkészülő szövegek mögött emberi megfontolás nem volt. A költő játszadozik tehát velünk, hiszen azt mondja ezzel: a kombinált szövegeknek is lehet értelme, lásd bele te, hogy mit jelent az adott disztichon! (És valljuk meg, ismerős ez a költészetben: amikor a "mire gondolt a költő?" kérdésre nehezen tudunk válaszolni, akkor is ugyanúgy azon dolgozik az elménk, hogy értelmezzük a verssorokat.) Tehát miért is ne lehetne költészet?

versgenerator.jpg

1993-ban Papp Tibor az első magyar versgenerátort alkotta meg, akkor, amikor még nem léteztek mesterséges intelligencia fejlesztések, sőt a szoftverek még nem voltak képesek elemezni a szövegeket sem (a helyesírásellenőrzők első változatai is csak ezután jelentek meg). Vajon lesz-e követője? Lesz-e olyan univerzális elme, aki a jelenkorunk digitális lehetőségeivel készíti el a Versgenerátor 2.0-t?

(Szilágyi Árpád)

Tesióra a nagyszobából

Avagy mit tegyünk a gyerekeink adatainak védelme érdekében?

Kérheti-e a pedagógus, hogy a gyerek videófelvételt küldjön be az általa elvégzett fizikai aktivitásról (futás, torna)? Égető téma újra vagy még mindig?

A közel egy éve az életünkbe "berobbant" digitális oktatás első heteiben a szülők és a gyerekek nagyfokú belső konfliktust és nagyfokú bizonytalanságot éltek át: mikor tesznek jól? Hogyan feleljenek meg a sulinak és a gyereknek is?

A PosztmodeM digitális oktatásról szóló legfrissebb különkiadásában dr. Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász beszélt a témáról - tekerj az alábbi videóban 38 perc 10-hez!

Néhány szülő odáig ment, hogy tanácsot kért az adatvédelmi hatóságtól, vagyis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). A hatóság - többek között a növekvő lakossági kérdések megválaszolása érdekében is -  ajánlást fogalmazott meg, ami idekattintva elolvasható: Tájékoztató a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági vonatkozásairól.

Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász a műsorban úgy fogalmazott, hogy az ajánlás némileg rendet tett, és így legalább tudjuk, mik a főszabályok. Kifejtette: egyértelmű, hogy a pedagógusok a gyerekek felvételeit nem tehetik nyilvánossá, de vajon szüksége van-e a felvételre? Törekedni kell az ún. adattakarékosságra és a célhoz kötöttségre. 

screenshot_0_2.jpgKépünkön dr. Richlach Mónika adatvédelmi szakjogász a PosztmodeM műsorában

Kérdés, hogy meg tud-e másként győződni a pedagógus a gyermek teljesítményéről? Itt jön közbe a szülő-pedagógus-diák háromszög, hogy mennyi bizalom van köztük, milyen a kommunikáció és az értékrend a felek között - ezt már a Tudatos Digitális Szülő program alapítójaként e sorok írója, Fülöp Hajnalka tette hozzá. 

Érvényesül az ún transzfer-hatás, vagyis a felek közötti jó kapcsolat digitálisan is hatékony, oldott légkört, és jó tanulási feltételek jelent, ahogyan az ellenkezője éppen gátolja azt. Tehát a jó pedagógus és a motiváló légkör online is jó és motiváló marad. 

Visszatérve az adatvédelmi szabályokhoz: a pedagógus munkaköri kötelességénél fogva adatkezelő, és az iskola részéről  szükséges ehhez adatkezelési tájékoztatót kiállítani és elfogadtatni az érintettekkel. 

Ha valaki e téren elakadna, és nem kellően világos számára a pontos szabályozás, a fentebbi NAIH linkre kattintva, a tájékoztatóban megtalálhatja a válaszokat.

Más világba csöppentek a gyerekek: eddig attól óvták őket a - tudatos - szülők, pedagógusok, hogy a kibertérben ne mutatkozzanak sehogy, de aktív, testüket mutató felvételekkel különösen ne. Az online oktatás során pedig akár kifejezetten ilyen képeket kérnek tőlük...

Szilágyi Árpád, a műsor szerkesztője szerint ez a hatás nagyon váratlan és erős volt, és a tanulás, továbbképzés szükséges e téren. A NAIH honlapján ingyenesen letölthető Kulcs a net világához c. kiadvány pont ezt segíti, óravázlatokkal, megoldásokkal.  

Nem hivatalos főszabályként e sorok írója a gyerekekkel való beszélgetést és a saját megérzések figyelembe vételét ajánlja. Ha a gyereket feszélyezi, zavarja a videós tartalom készítése, akkor életkortól függetlenül joga van ahhoz, hogy ne vegyen részt benne. Ha pedig mi érezzük úgy, hogy ez vagy az a kép, szöveg, videó, stb. nem jó, ha elkészül és a netre kerül, akkor mi is lépjünk és akadályozzuk meg.

Azonnal. 

Hogy mik a veszélyei a gyerekfotók netes megjelenésének, erről majd egy másik posztban lesz szó. 

(Fülöp Hajnalka)

VR, AR és hologram(!) a nemlétező tanteremben

A jövő iskolája a virtuális-, a kiterjesztett- és a holografikus oktatásról szól - részben már ma is. Sőt, talán mindig is erről szólt!

Van abban valami kellemesen bizsergető misztikum, hogy egyes ősi eszközök modern megfelelői mennyire hasonlítanak egymásra - gondoljunk csak a jó száz- százötven évvel ezelőtt használt palatáblára és egy mai tabletre! Még a használatuk is hasonló, a pala minden egyes letörlése után újabb "oldal" tölthető be, rajzolható meg.

A múltba és a jövőbe vezető idővonalak ennél nagyobb intervallum esetén is keresztezhetik egymást, összecsenghetnek. Amikor még eszközök sem voltak nagyon, ember őseink a képzelet erejével formálták tanmeséiket a törzs ivadékainak okulására. A holnap iskolájában szintén eltűnhet az eszközök nagy része, integrálódhat egyetlen sisakba is például, hogy a tanulók köré varázsoljon bármilyen megjeleníteni kívánt történetet, tananyagot. 

A műsorunk alábbi videófelvételében tekerj 2 perc 1-hez és nézd meg te is a jövő iskolatábláját!

Noha sokan keseregnek azon, hogy közben pont a képzelőereje satnyul el így a gyerekeknek, ez korántsem biztos, hogy így van. Míg az ős-tanító tulajdonképpen ugyanazt a mesét adta tovább, amit neki is tanították korábban, a jövő nebulója interaktív módon maga is tovább szőheti, saját fantáziája szerint alakíthatja akár a kapott tudást, amely ráadásul visszahathat a tanítóra és a többiekre is. 

A Microsoft régóta törekszik rá, hogy ehhez az új szemléletmódhoz minél alkalmasabb szoftvereket és hardvereket gyártson. Legújabb fejlesztésű segédeszközük a Mesh, a Hololens evolúciójának következő lépcsőfoka, melynek segítségével nem csak szemlélői lehetünk egy kiterjesztett valóságnak, hanem magunk is belenyúlhatunk, formálhatjuk az így megjelenített tartalmakat, miközben megszabadítjuk a diákokat a lexikális tudás szinte teljesen feleslegessé vált memorizálásának kényszerétől - és undorától. 

mesh.jpg

Így válhat az oktatás a jövőben megint azzá az izgalmas, szórakoztató mégis hatékony, sőt, könnyed, játékos tanulássá, amilyen réges-rég is volt, amikor a vadállatokat eljátszó öreget kacagták körbe a törzs apróságai a tábortűz mellett, szinte észrevétlenül gyarapodó bölcsességgel. 

(Réz Betyár Gábor)

OKTONDI, azaz Oktatás Online Digitálisan

A diákok is tudnak segíteni a tanároknak

Lassan elkezdhetjük levonni az elmúlt egy év tanulságait a koronavírusos járványról. Számomra például az az egyik nyilvánvaló összefüggés, hogy a közoktatás tananyagában van egy óriási hézag, amikor a vírusokhoz és a járványok témájához érünk. Tartsa fel a kezét az, aki emlékszik arra, hogy tanult bármit a pandémiáról, hullámokról, platózásról, egyáltalán vakcináról (az mRNS és a vektoralapú vakcinákat pedig végképp ne említsük, mert az még viszonylag friss tudás az orvostudományban is…) a gimiben vagy a szakközépiskolában. Hát az elmúlt egy évben tanultunk - de nem az iskolában! Persze, történelemből emlékezhetünk a nagy középkori pestis járványokra, vagy a 100 évvel ezelőtti spanyolnátha járványra, de valahogy úgy, hogy ezeket már régen magunk mögött hagytuk… Remélhetőleg az oktatással foglalkozó szakemberek az elmúlt egy évben belátták, hogy ezzel a tematikával igenis foglalkozni kell, hogy ne legyen ekkora tudatlanság, oltásellenesség, bizalmatlanság az olyan tudásokkal szemben, ami az orvostudomány járványtani fejezetében evidencia. Lám, nem hagytuk magunk mögött a fertőző vírusokat – tehát tanulnunk kell róluk, hogy biztonságosan viselkedjünk a jelenünkben is, pláne a jövőnkben. (És ugyanígy a tananyag egészét is érdemes végiggondolni, hogy mire van/lehet elemi szüksége a XXI. század emberének!)

De a tanulságok között van az is, hogy az oktatás módszereinek reformálásával is foglalkozni kell. Sokaknak furcsa lehet, hogy a digitális oktatás alapvetően nem a világjárvány miatt született (mert már jóval korábban elindult a módszereinek és technikájának kifejlesztése), de azt elmondhatjuk, hogy a világjárvány hihetetlen erővel kényszerítette ki az oktatási rendszer minden részén az azonnali alkalmazását.

A digitális oktatásról szóló műsorunkban (a 18. perctől) hallható Molnár Janka Sára, az OKTONDI vezetője - érdemes meghallgatni:

Azt is megjósolhatjuk, hogy a pandémia időszakának lezárása után az oktatás világa megtart majd sok mindent ebből a mostani időszakból, mert a digitális oktatás egy csomó előnyt és lehetőséget jelent tanárnak és diáknak egyaránt. Érdemes tehát összegyűjteni az elmúlt év tapasztalatait és minél több módszert átültetni a gyakorlatba.

A műsorunkban egyébként Horváth Ádám, a Makerspace pedagógiai igazgatója elmondta, hogy éppen abban történik az egyik legnagyobb változás, hogy a diák aktív részesévé válik az oktatásnak, nem csupán passzív befogadóként hallgatja az órákat. A legtöbb ismeretet ugyanis azok a tanulók sajátítják el, akik maguk is részt vesznek a tananyaguk létrehozásában.

molnarjankasara.jpgA képen Molnár Janka Sára, a PosztmodeM Antivírus 2021. március 30-i műsorában

Bő egy évvel ezelőtt egy óriási összefogás történt, amikor bevezették a digitális oktatásra átállást felkészülési idő nélkül, azonnal. Erről szól az OKTONDI egyetemista csapatának története: Molnár Janka Sára és csapata elhatározta, hogy márpedig nem hagyják magukra a pedagógusokat, és segítenek nekik a maguk lehetőségeivel, tudásával, módszereikkel. Rendszerező munkájuk eredménye egy jól használható tananyag-bázis lett, amivel rövid idő alatt több tízezres látogatottságra tettek szert. Jankáék példamutató dolgot csináltak: a hirtelen keletkezett igényre azonnal megoldást szolgáltattak (OKTONDI webhely) és ezzel bemutatták, hogy a diákok igenis tudnak segíteni a gyakorló pedagógusoknak.

(Szilágyi Árpád)

Digitális cseresznye a tortahabon, avagy mi az az alkotó pedagógia?

Feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik, de mégis sikerült egyensúlyt kialakítani a fizikai világ, és annak digitális leképeződése között,méghozzá az alkotó pedagógia nevű módszerrel.
Horváth Ádám, a Makerspace szakmai vezetője beszélt erről a digitális oktatásról szóló PosztmodeM műsorban.

Kattints a videóra és tekerj a 8. perchez, ott kezdődik a High Tech Suliról és az alkotó pedagógiáról szóló beszélgetés:


A mai szülők és nevelők korosztályába tartozók számára megoldandó probléma, hogy nincs megélt élményük gyerekként a digitális világról, de digitális világban nevelődő csemetéket kell vezetniük ezen az úton.
Itt megoldást az jelenthet, ha részt veszünk a gyermekünk, tanítványunk digitális életében, bevonódunk, érdeklődéssel fordulunk ez irányba és közös felfedezésként éljük meg velük az ottani tudásokat.

alkoto_pedagogia.jpgA képen Polgár Bettina Kitti matematika tanár látható, a műsorban említett hévízgyörki "High Tech Suliból"

Merthogy a micro:bit-ek, 3D nyomtatók, robotok, mikrokontrollerek és egyéb csodálatos eszközök és módszerek mind azt teszik lehetővé, hogy a gyermekek, fiatalok - és mi magunk is - tanuljunk, ezáltal jobban alkalmazkodjuk a XXI. századi követelményyekhez.

Gyakorló szülőként én ezt úgy vettem észre, hogy ahány dolgot megismerünk, felfedezünk, az mindig egy újabb ajtót nyit egy újabb különleges világra, ahol akár varázslatosnak is tűnő dolgok várnak ránk. Ilyenek a kiterjesztett valóság applikációk, a virtuális világok és a mindezekbe való aktív beavatkozási, alkodási lehetőségek.
Hogy mindez még olyan készségek, képességek kifejlesztését is magával hozza, mint a csapatjátékosság, a kooperativitás, a hatékony kommunikáció vagy az algoritmikus gondolkodás - mindez már hab a tortán.
Vagy cseresznye a tortahabon :)

(Fülöp Hajnalka)

süti beállítások módosítása