Látható rádió a digitális forradalom folytatásáról

PosztmodeM

Elindultunk a Clubhouse-on! Gyertek, korai használók!

Az első műsorunk vendége egy marskutató hölgy volt

2021. március 28. - Posztmodem

Március 9-én számoltunk be a Clubhouse felpezsdüléséről, és két héttel később már mi magunk is jelentkeztünk ezen az új közösségi platformon élő adással. Ez gyors indulás volt!

Érthetően, hiszen a PosztmodeM műsor elevenjébe vág, hogy ilyen csatornán jelen legyen, akkor is, ha jelenleg csak iPhone és iPad készülékekkel elérhető ez a "virtuális hangszínpad". A Clubhouse pörög felfelé, és egyre népszerűbb, több mint kétmillió felhasználója van már.

Idézzük fel: ebben a műsorban mutattuk be a Clubhouse-t, tekerj 1 perc 18-hoz:

Március 23-án este már össze is hoztuk az első élő adásunkat a Clubhouse-on (azon belül az Alibi hotel nevű klubházban található PosztmodeM szobában), mégpedig az egy hónappal korábbi "űrtech"-műsorunk szakértő vendégével, a bájos és felkészült Pál Bernadett marskutatóval. Éreztük a Mars-leszállás utáni műsorban is, hogy Berni ügyesen nyilatkozik a műsorban, valószínűleg sok érdekeset mond majd el egy egyórás Clubhouse műsorban is... És tényleg!

Felvettük ezt az első műsorunkat és elérhetővé tettük. Íme:

Ráadásul kapásból egy technikai érdekességgel indultunk, hiszen vendégünket - mivel Android telefonja van  - úgy kapcsoltuk be a Clubhouse élő adásba, hogy az Skype-vonalát összekötöttük egy iPhone készülékkel. A másik technikai érdekesség, hogy rögzítettük is saját technikánkkal a beszélgetést (ez a lehetőség nem áll rendelkezésre a Clubhouse szolgáltatásban) - annak érdekében, hogy a szó ne szálljon el, hanem itt a neten megmaradjon.

Az űrtech műsorunk, amiben Pál Bernadett először vendégeskedett nálunk, itt található:

A tervünk az, hogy rövidesen folytatjuk a PosztmodeM szoba műsorát: legközelebb március 30-án, kedden 20 órától vendégünk lesz Horváth Ádám, a digitális oktatás és az alkotó pedagógia szakértője (mindezt úgy, hogy aznap vesszük fel a témakörről szóló látható rádiós műsorunkat is).

Ráadásul március 26-án pénteken már az Alibi hotel egy másik szobája is megnyílt: az ITBN szobában beszélgettünk "Képhamisítás, virtuális celebek - bedőlünk-e neki?" címmel a CG és a deepfake társadalmi hatásairól, kérdéseiről Horváth Evelin Linával, a Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány doktori iskolának hallgatójával és Mezriczky Marcellel, aki deepfake kutató, a Kommunikáció és Médiatudomány szak mesterszakos hallgatója.

(Szilágyi Árpád)

Ps:
Ha tetszik, amit csinálunk, akkor gyere és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, itt: 
https://www.youtube.com/PosztmodeM 

A Naprendszer legfantasztikusabb robotjai

A maga két és fél milliárd dolláros árával minden idők egyik legdrágább tudományos műszeregyüttesét üdvözölhetjük a Marson nemrég landolt Perseverance-ben, amely sok szempontból világelső. Például ez az első rover, amely egy mini helikoptert (Ingenuity) is magával vitt. A repülő eszközt a napokban tesztelik a Jet Propulsion Laboratory szakemberei, ezúttal már élesben.

De Percy magában is rekorder: most először láthattunk videófelvételt a leszállásról, most először hallhattuk bolygószomszédunk ritka légkörének hangjait, és először láthattunk valódi színes felvételeket egy másik égitestről - ezeket mutattuk be adásunkban.

Az alábbi videóban 30 perc 6-nál mutatjuk meg a két robotot, Percyt és ALPHRED2-t - kattints és tekerj oda :)

Ám a Földön mindeközben újabb, és talán még fantasztikusabb robotok készülnek a jövő kihívásaira. Bízvást állíthatjuk, hogy a legszokatlanabb formájú és funkciójú gépek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Robot Mechanikai Laborjában (RoMeLa) készülnek egy istenáldotta tehetség, dr. Dennis Hong mérnök professzor vezetésével, akit a Washington Post nemrég nemes egyszerűséggel csak a robotgyártás Leonardo da Vincijének nevezett.

Műsorunkban bemutattunk egy igazán különleges példányt, Alphred2-t, amely minden eddigi mozgásformánál különösebb módon közlekedik, négy végtaggal, amelyek a járáson és ugráson kívül még egy sor egyéb funkcióra is alkalmasak, ezeket mutattuk be Kütyü Híradó rovatunkban. (Ha magára a professzorra is kíváncsiak, akkor megsúgjuk, hogy ő harmadik az igencsak meglepő, robotja után békaügetésben ugráló alkotócsapatban. �)

(Betyár)

Indul a „házi” kvantumszámítógépek kora

Tegyük egy kicsit megfoghatóbbá a kvantumszámítógépek témáját! Először is: a lézerfény, az elektronmikroszkóp, a félvezetők (tehát lényegében minden jelenlegi elektronikai eszközünk) annak köszönheti a létét, hogy a modern technológia átültette a gyakorlatba a kvantumfizika felismeréseit. Ebbe a sorba illeszkedik a kvantumszámítógépek jelenlegi „tobzódása”.

Az alábbi műsorunkban 14 perc 26-tól beszélgetünk a SpinQ Gemini nevű új, "házi" kvantumszámítógépről:

Ez a tényleg forradalminak nevezhető időszak egy évtizeden belül dollármilliárdos ipari szegmenssé válhat az újabb elemzések szerint. Ahogyan a távközlés vagy az eddigi számítástechnika átszőtte az életünk minden területét, pontosan úgy hódítja majd meg a kvantumszámítástechnika és -kommunikáció is a gazdasági folyamatokat, a kiberbiztonsági és hadiipari területet, az energetikát, sőt, az egészségügyi szolgáltatásokat és más szolgáltató szektorokat is.

Gyorsak a mai számítógépeink is, de bizonyos feladatokat mégsem tudnak elég gyorsan megoldani. Ezért kellenek a kvantumszámítógépek, és ezért zajlik őrült verseny a jól használható, valódi kvantumkomputer megalkotásáért. Ráadásul a működés gyakorlati alapelve sem olyan egyértelmű még, mint a hagyományos számítástechnikában. Ezért az alapkutatástól a gyártásig a teljes kutatás-fejlesztési folyamat alakul még a kvantumszámítógépek fejlődésének jelen szakaszában.

Eközben tudunk már szolgáltatásként elérhetővé tett kvantumszámítástechnikai erőforrásról is. A kanadai D-Wave nevű cég tavaly októberben közölte, hogy elérhetővé tette cégek és szervezetek számára az új, Advantage névre keresztelt kvantumszámítógépét. A masina 5000 qubitet képes kezelni. A kanadai szolgáltató ráadásul a nyilvánosság elé tárt olyan „kézzelfogható” eredményeket is, amelyeket a partnerei értek el az Advantage bérlése során: egy élelmiszerkereskedelmi cég például az üzleti működését optimalizálta, az egyik nagy német autógyártó jobb autófestési rendszert dolgozott ki az Advantage géppel, egy másik szervezet pedig új fehérjéket dolgozott ki.

És most jön a „házi” kvantumszámítógépek kora! Kettő darab qubitet tud kezelni a SpinQ Gemini nevű kínai kvantumszámítógép, ami már 50 ezer dollár körüli áron, azaz az eddigi kvantumszámítógépekhez képest rendkívül olcsón elérhető (az előbb említett Advantage ára 10 millió dollár). A gép képességei leginkább arra jogosítják fel, hogy demonstrálja a kvantumszámítástechnika megoldásait, például oktatási intézményekben. A működést a nukleáris mágneses rezonancián (NMR) alapelve biztosítja. A leegyszerűsített megközelítés ellenére a SpinQ számítógépével gyorsabban lehet keresni az adatbázisokban.

A saját számítógép ígérete: 40 éves a ZX81

A csodálatos '80-as évek egyik legjobb fejezete az a sikersztori sorozat, ami a számítógép (lásd még: mikroszámítógép, házi számítógép, iskolai számítógép) tömeges elterjedését jellemezte az évtized elejétől kezdődően. Egyre több családnál jelent meg a lakásban valamilyen számítógép. E sorok szerzője az ország keleti felében, tinédzser korában sokáig csak remélhette, hogy egyszer majd lesz neki is saját számítógépe (lett is, a rendszerváltás után évekkel...), de azért itt-ott találkozhatott a kora '80-as évek mikroszámítógépeivel is. Jellemző a korszakra, hogy a városkánk egyik mezőgazdasági termelőszövetkezete hirdetett meg Basic-tanfolyamot (fiatalabbak kedvéért: a Basic egy magasszintű programozási nyelv, ami éppen azt jelenti, hogy nagyon egyszerű a programozás alap fogásait elsajátítani, megalapozni általa), amely tanfolyam legnépszerűbb része persze az volt, amikor a Commodore 64-esen előkerültek a jópofa játékprogramok... De nem sokkal később az általános iskolában is feltűnt az egyik magyar házi számítógép, a TV Computer, illetve ezt megelőzően - már nem igazán emlékszem, hogyan - egyszer pár napig kölcsönben volt nálunk, otthon egy Sinclair ZX81-es számítógép...

Legutóbbi műsorunkban, Képes Gábor digitális muzeológussal idéztük fel a tenyérnyi gép emlékét. 20 perc 57-nél kezdődik a ZX81-ről szóló rész:

A kicsike gép delejes hatású volt. A fekete-fehér tévénkhez is hozzá lehetett kapcsolni (magának a ZX81-nek sem voltak színei, tehát a fekete-fehér pont ugyanazt jelenítette meg, mint egy színes tévé), és már indult is a nagy kaland: saját programot írni, ami a képernyőn jelenik meg - ez addig egy teljesen ismeretlen élmény volt! De több kellett! Mire lehetne használni ezt az 1 kilobájt memóriával ellátott kis gépet még?... Bár a ZX81 nem jeleskedett nagyon a hihetetlen grafikai képességekkel (a képernyőn mindössze 64x48 pixelt volt képes megjeleníteni), de mégis pontosan ez, a grafikai lehetőségek kezdtek el izgatni. Így ötlött fel, hogy készítek egy Magyarország térképet (de legalább ország körvonalat) a képernyőre: a húgommal kifejlesztettük a szkennelés korabeli, manuális változatát, mégpedig milliméter papír átlyukasztásával, ami segített a képpontok koordinátáinak meghatározásában. Pár órányi ügyeskedés után a projekt sikeres volt, a tévé képernyőjén sikerült megrajzolni Magyarország körvonalait... mindez 11-12 évesen, segítség nélkül szép munka volt...

Boldog születésnapot, Sinclair ZX81! 

Miért sikeres a Clubhouse?

Azért a tömegkommunikáció világa időnként képes meglepetéseket okozni. Évtizedek óta sulykolják a tévések, hogy csak a televízió az igazán tömeges média – ennek ellenére a rádió töretlenül népszerű platform Magyarországon is. Sőt, tizensok év után idehaza is érzékelhető valami igényféleség a rádiós tartalomszolgáltatásra hasonlító podcast világban is – bár ez a terület a nyugati világban, főleg Amerikában már jóval korábban népszerűvé vált és termőre fordult.

(Érdekes lesz tőlünk olvasni erről, akik évekkel ezelőtt elindultunk a látható rádió irányába, amiről most is leírjuk, hogy a látható rádió nem a tévével egyenlő, mert a látható rádióban a hang az elsődleges és a kép csak kiegészítő, a tévében pedig pont fordítva van. Szóval az, hogy mi látható rádiót csinálunk, pont azt húzza alá, hogy továbbra is hiszünk a rádiózásban, abban, hogy a tartalmat elsősorban hangban juttassuk el a közönséghez.)

cover_clubhouse.jpg

A Clubhouse nevű applikáció tehát a mostani apropó, amiért erről a témáról érdemes gondolkodni. A szolgáltatás létezése, sőt, pár hete megfigyelhető „berobbanása” azt mutatja, hogy a rádióhallgatáshoz hasonló élethelyzet a XXI. században is népszerű, illetve életképes. A Clubhouse-t elindították már majdnem egy éve, de valójában csak 2021 elején ugrott meg a felhasználók száma, mégpedig akkor, amikor Elon Musk, a szinte már celebszintű vállalkozó-sztár (Tesla, Space-X stb.) elfogadta a meghívást, hogy részt vegyen egy Clubhouse beszélgetésben, a közönség pedig nem csak hallgatja élőben, de még akár hozzá is szólhat, vagy kérdezhet a vendégtől. Később Bill Gates is elvállalt egy beszélgetést, aminek az elején persze megkapta a kérdést, hogy ha a Clubhouse-t csak iOS rendszerrel (tehát iPhone-nal vagy iPad-del) lehet használni, akkor Bill Gates, a Windows-világ atyja is egy Apple telefonnal rendelkezik? (Elmondta, hogy Android készüléket használ, de a beszélgetést természetesen megoldották egy iPhone-nel…) Szóval nincs kétségem, hogy a közönség számára ismert személyek meghívása a Clubhouse népszerűségének egyik titka.

Persze a kétmillió felhasználó akkor is elég nagy tömeg, ha néhány hónap alatt gyűlt össze, több vállalkozó már látja is a rendszerben a közeljövő új Facebookját, mivel közösségi szolgáltatás ez is: a Clubhouse név is azt mutatja, hogy tematikus klubházakat lehet szervezni, amikhez pont úgy lehet csatlakozni, mint a Facebook-on egy csoporthoz vagy oldalhoz, a klubházakon belül pedig szobákat indíthatnak a szerepelni vágyó beszélők. A szoba elnevezés egy kicsit megtévesztő, mert a klubházban létrehozott szobák csak addig léteznek, amíg a beszélgetés tart, utána eltűnnek a semmibe. (Valójában a virtuális szoba itt virtuális beszélgetést jelent, és csak azért érdemes a szoba analógiát használni, hogy el tudjuk képzelni. A beszélgetéshez lehet csatlakozni, de ott is lehet hagyni, pont úgy, ahogy egy szobába bemehetünk és onnan kijöhetünk.)

A Clubhouse „műsorszolgáltatása” nem folyamatos és – legalábbis egyelőre – nem is figyelnek arra, hogy egy-egy beszélgetés ne ütközzön a másikkal időben, ez a jellemző tehát megkülönbözteti a rádiós műsorszolgáltatástól. Adódik, hogy a szakmai konferenciák is jó analógiaként szolgálnak, de rá kell jöjjünk, hogy egy konferencia „műsorrendje” is közelebb van a rádiós tartalomszolgáltatás szerkezetéhez, mivel az előadások és pódiumbeszélgetések egymás után, lineárisan következnek. Ráadásul egy Clubhouse szobát (beszélgetést) bármely felhasználó elindíthat, ebben a tekintetben tehát leginkább a podcast megoldás juthat eszünkbe, mivel régóta bárki indíthat podcastot – függetlenül attól, hogy megvan-e hozzá az ötlete, a felkészültsége vagy a technikai háttere.
A Clubhouse beszélgetéshez semmi más nem kell, csak belépni a szolgáltatásba és egy jó headset-tel, meg az iPhone felületével kiválóan moderálni lehet egy szobát.

A többmilliós közönség jelenleg tehát iPhone-felhasználókból áll. Elindult persze a hackelés is, és létrehoztak egy olyan külső alkalmazást, amivel Android telefonnal is hozzáférhetővé vált a Clubhouse, de a szolgáltatás vezetői hamar letiltották a lehetőséget. Egyébként a Clubhouse saját leírásában olvasható, hogy dolgoznak azon is, hogy kinyissák a platformot a szélesebb közönség előtt, és ez ebben az esetben nyilvánvalóban az Android applikáció elkészítését és közzétételét jelenti előbb-utóbb.

A jelen az, hogy egyre több tematikus klubház, azon belül szoba indul a Clubhouse-ban, jelenleg már a magyar felhasználóknak is van egy találkozóhelye a rendszerben (pár napja nyílt meg a lehetőség).

A legutóbbi műsorunk elején Keleti Arthur mutatta be a szolgáltatást hangban és képben is, az alábbi videónkban kb. 1 perc 19-nél indul a bemutató:

Űrtech-sztorik IV.: Greta Thunberg és a Marsra költözés

Közeleg az igazi űrturizmus korszaka! De azért bennünket is meglepett, hogy éppen a svéd klímaaktivista készít a marsturizmushoz reklámot...

greta_thunberg_mars.jpg

Egyelőre persze a nagyon gazdag és nagyon bátor űrturisták kalandja ez sok pénzért - de az ismert svéd klímavédő aktivista, a még idén is csak 18 éves Greta Thunberg egy szatirikus reklámklippel szeretné elgondolkodtatni az emberiséget annak kapcsán, hogy egyre megvalósíthatóbbnak tűnik az emberes marsutazás is. A klip olyan, mint egy hollywoodi film trailere: hatásos és a végén le is száll az űrhajónk a Marson. Az igazi üzenet azonban ekkor következik...

A lentebbi műsorban 55 perc 30-nál kezdődik ez a rész!

A klip után elmondja véleményét Pál Bernadett marskutató, csillagász és Pacher Tibor, a Puli Space vezetője.

 

Űrtech-sztorik III.: A magyar Puli Space 225 ezer dolláros díja

Mondhatjuk, hogy szimatot fogott az űrkutyus, mivel a magyar Puli Space Technologies elindult a NASA műszerfejlesztési pályázatán és nyert!

pulispace_plws_nasa.jpg 

Legutóbbi, magyar és nemzetközi űrtechnológiákkal foglalkozó különkiadásunk világszinten is legsikeresebb magyar vendége Pacher Tibor, a Puli Space Technologies vezetője volt, akinek az elsők között gratulálhattunk a NASA pályázatán 225.000. dolláros pénzdíjat nyert vízszimatoló berendezésük (Puli Lunar Water Snooper) okán. Így aztán büszkeségtől elhomályosult tekintettel hallgattuk a Magyar Űrkutya gazdájának sztoriját a szerkezet megtervezéséről, sőt egy animáció mutatta be a működést is, hogy milyen adatokból áll össze a víz detektálása. Közben azt is láthatjuk, hogy holdbéli tájat még a Soroksári dűlőn is lehet találni, ahol a holdjáró rover a 40 fokos lejtőn is biztonsággal fel-, sőt le tud menni.

Az alábbi videóban a 36. perctől indul az interjú Pacher Tiborral:

Űrtech-sztorik II.: Terraformálás magyar módra

Különös módon sikerült műsorunk szakértő vendégét megismerni.

Szerkesztőnk, Réz Betyár Gábor egy közösségi oldalon figyelt fel a Genesis Sustainable Future Ltd. marsi terraformálásról szóló posztjára, ám mivel nem nagyon hitt a dologban, savanyúan odaszúrt egy cinikus megjegyzést ("a Marson a mágneses burok hiánya miatt sajnos úgyis elszökik minden oxigén. azért sok szerencsét, térjünk vissza rá tízezer év múlva!") .

genesis_v.jpg

Csakhogy legnagyobb meglepetésére udvarias válaszban reagált rá a cég ügyvezető igazgatója, Prof. Dr. Mátyás Bence, melyben kifejtette, hogy ők elsősorban a talajmikrobákat szeretnék elterjeszteni. Ez kollégánkat arra ösztönözte a "gentleman's agreement" jegyében, hogy bocsánatkérésképpen meginvitálja őket hozzánk. Jól tette - mindannyian gazdagabbak lettünk egy hihetetlenül fantasztikus és meglehetősen alapos módon végiggondolt tudományos ötlettel. Ami nemsokára akár szárba is szökkenhet..

Így került a műsorunkba a marsi terraformálás témája és Mátyás Bence be is mutatta (a lenti videóban 22 perc 5 mp-től) a marsi talaj terraformálásának általuk kifejlesztett ötletét és eszközeit...

Űrtech-sztorik I.: Lány a Marson

Bárki is úgy gondolná, hogy az űrkutatás mennyire férfias dolog, egyre több (és szebb) példát láthatunk rá, hogy nők is szívesen képviseltetik magukat technológiai tudományterületeken is.

berni.jpg

Nekünk is az a szerencse adatott, hogy találkozzunk az egyikükkel, mivel a múlt héten történelmet író Mars-szonda, a Perseverance leszállását bemutató virtuális űrutazásunk során "stewardess-ünk" egy bájos ifjú hölgy, Pál Bernadett marskutató, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza volt, aki egészen az adás végéig elkísért bennünket.

Berni felkészültsége ifjú kora ellenére egyszerűen fantasztikus: mindent tudott nem csak az amerikai, de a szintén történelminek nevezhető arab és kínai űrmisszókról is, és a NASA szondájával kapcsolatban is teljes értékű felvilágosítással szolgált, a landolási helyszíntől kezdve, Percy műszerezettségén át, a küldetés összes célkitűzéséig bezárólag. Nem is maradt bennünk hiányérzet - csak amikor el kellett búcsúznunk tőle...

Ha túlzásnak tűnnének ezek a szavak, csak nézzenek bele az adásba.

Marspályázat 3D nyomtatással

A Naprendszer bolygóinak kolonizálása immár nem sci-fi: a NASA szakemberei szerint a jelenünkben létező technológiákkal megvalósítható a Hold vagy a Mars felszínén az emberlakta bázis. Pályázatot hirdettek tehát, ami arra fókuszált, hogy az idegen bolygó felszínén található nyersanyagok (pl. a felszíni kőzetek) felhasználásával és 3D nyomtatási technológiával tervezzék meg az emberi lakhely kivitelezését. Csizmazia Tibor a Kütyühíradónk közben elmondta, hogy mindebben mi lehet majd a robotok szerepe. 

Lájkold Facebook oldalunkat! Itt: https://www.facebook.com/PosztmodeM

süti beállítások módosítása